Mesotheriidae

fosszilis emlőscsalád

A Mesotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.[1]

Mesotheriidae
Evolúciós időszak: ?Késő eocén - középső pleisztocén
Rajz a Mesotherium cristatum koponyájáról
Rajz a Mesotherium cristatum koponyájáról
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Meridiungulata
Rend: Notoungulata
Alrend: Typotheria
Család: Mesotheriidae
Alston, 1876
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mesotheriidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mesotheriidae témájú kategóriát.

Tudnivalók szerkesztés

A Mesotheriidae-fajok Dél-Amerika területén éltek, a késő eocén korszaktól a középső pleisztocén korszakig. Az idetartozó állatok kis- és középméretű, növényevők voltak, amelyek főleg gumókkal és gyökerekkel táplálkoztak.

Előfordulásuk és evolúciós időszakuk szerkesztés

Mint a legtőbb notounguláta családot, a Mesotheriidae családot is a kainozoikumi Dél-Amerikában találjuk meg, sehol máshol (McKenna and Bell, 1997). A többi notoungulátától eltérően a Mesotheriidae-fajok nem találhatók meg a kontinens összes pontján. Ezek az állatok inkább a középső szélességi körök éghajlatait kedvelték, például Bolíviát, Chilét, főleg az Altiplanót (Flynn et al., 2005). Az argentínai Patagóniában csak kevés maradványuk került elő; „a trópusi északról” teljesen hiányzanak.

Az eddig felfedezett legrégebbi képviselőjük a késő eocéni[2] vagy kora oligocéni[3] Trachytherus mendocensis. Ezt a fajt az argentínai Mendoza tartományban levő Divisadero Largo Formation-ban találták meg (Shockey et al., 2007), de Cerdeño et al. (2006) szerint, ha jobban átvizsgálják a maradványt és a lelőhelyet, a tudósok észrevehetik, hogy ezen az eocén-oligocén határán levő rétegen, egy miocén kori réteg is fekszik, emiatt lehet, hogy a Trachytherus mendocensis valójában miocén kori állat. Az evolúciós időszakuk legvalószínűbb kezdetét, az Argentínából és Bolíviából előkerült Anatrachytherus és Trachytherus nemek biztosítják (Reguero and Castro, 2004). A család a legnagyobb fajgazdagságát a miocén korban érte el, és a pleisztocén korig fent maradt (Flynn et al., 2005). A legutóbbi fajok a Mesotherium nembe tartoztak (McKenna and Bell, 1997). A notounguláták közül csak három család érte meg a negyedidőszakot, egyik ez a család a másik kettő pedig a Hegetotheriidae és a Toxodontidae családok.

Megjelenésük szerkesztés

A Mesotheriidae-fajok kis- és középméretű notounguláták voltak. A legnagyobb fajok elérték a juh méretét (Shockey et al., 2007). A fogazatuk és csontvázuk, különleges alkalmazkodást mutat. Az összes Mesotheriidaenek örökké nővő (vagyis az állat egész életében nőt) metszőfoga volt, amelynek csak a belső fele volt zománcos. Ez a tulajdonság megvan két mai emlősrendrnél is, a rágcsálóknál és a nyúlalakúaknál. Hátrébb, a kisőrlők és nagyőrlők magas koronájuak, emellett, az őrlők is örökké nővők voltak (Shockey et al., 2007). A család fajainak csontváza erős felépítésű, és ásóéletmódra utal. A tudósok onnan tudják, hogy ezek az állatok egész életükben ástak, mivel karmaik repedezettek, könyökük egy plusz csonttal meg van erősítve, ugyanígy a csontos medence, a gerinc és a keresztcsont is, ezeken kívül a keresztcsont és a csípőcsont egy része össze van forrva (Shockey et al., 2007).

Életmódjuk szerkesztés

Három, olyan faj (Trachytherus az eocén-oligocénben, Plesiotypotherium a miocénben és Mesotherium a pleisztocénben) csontvázának a tanulmányozása, amelyek különböző korokban éltek, arra következtetett, hogy a család a megjelenésétől a kihalásáig ásóéletmódot folytatott (Shockey et al., 2007). Shockey et al. szerint az állatok gumókat és gyökereket ástak ki, mint a mai vombat, de az összehasonlítás azonban nem pontos. Habár ásóéletmódot folytattak és a kisebb fajok időnként üreglakók is lehettek, a nagyobb testű fajoknak nehéz lett volna a föld alá menekülni.

Rendszertani besorolásuk szerkesztés

A Notoungulata renden belül a Mesotheriidae család a Typotheria alrendbe tartozik Typotheria (Cifelli, 1993). A Typotheria alrend a nevét a Typotherium-ról kapta a nevét, amely tulajdonképpen a Mesotherium szinonimája (Shockey et al., 2007). Ez az alrend a Mesotheriidae családon kívül, egyéb kisebb testű notoungulata családokat foglal magába, például: Archaeopithecidae, Interatheriidae és Oldfieldthomasiidae (Simpson, 1967; McKenna and Bell, 1997). A legújabb feltételezések szerint ebbe a nembe bele kéne helyezni a Hegetotheria alrend két családját is, az Archaeohyracidaet és a Hegetotheriidaet (Croft and Anaya, 2006). Az állatok törzsfejlődésének a vizsgálata, azt mutatta, ha a Hegetotheria családokat a Typotheria alrendbe helyeznénk, akkor az utóbbi parafiletikus csoport lenne, vagyis ennek a csoportnak a tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját (Cifelli, 1993; Billet et al., 2007); ezen belül Cifelli és Billet et al. a typotherián belül megtartaná az Archaeohyracidae és a Hegetotheriidae családok szorosabb rokonságát. Billet et al. vizsgálatai azt az eredményt hozták, miszerint a Mesotheriidae és Hegetotheriidae családok az Archaeohyracidae-fajokból származna.

1997-ben McKenna és Bell, e családon belül három alcsaládot ismer el: Fiandraiinae, Mesotheriinae, és Trachytheriinae. 2005-ben Flynn et al. szerint a Fiandraiinae alcsalád egyetlen neme, a Fiandraia tulajdonképpen nem is Mesotheriidae, hanem Toxodontidae. Ilyenformán, a megmaradt két alcsalád közül a korában eocén-oligocén korinak vélt Trachytheriinae alcsalád parafiletikus csoportot alkotna a miocén és későbbi koroki Mesotheriinae alcsaláddal, amely nagyobb alaktani változatosságot mutat (Reguero and Castro, 2004).

Rendszerezésük szerkesztés

A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:[4][5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. First appearance from Reguero and Castro (2004) with age of fauna following Shockey and Flynn (2007); last appearance from McKenna & Bell (1997).
  2. Shockey and Flynn, 2007, p.24
  3. Reguero and Castro, 2004
  4. Compiled from McKenna & Bell (1997), Reguero and Castro (2004), and Shockey et al. (2007).
  5. Trachytheriinae following Billet et al. (2008); Mesotheriinae following Anaya and MacFadden (1995) and Shockey et al. (2007). Temporal ranges following McKenna and Bell (1997) except where noted.
  6. Inclusion tentative following Flynn et al. (2005).
  7. First appearance datum|FAD following Cerdeño et al. (2006) and Shockey and Flynn (2007).
  8. a b Following Croft et al. (2004).
  9. Following Flynn et al. (2005).
  10. Recognized as valid by McKenna and Bell (1997), this genus has not been evaluated in recent studies.

Források szerkesztés

  • https://web.archive.org/web/20091224142211/http://dcpaleo.org/Research/SAMammals/Notoungulata/Mesotheriidae/Mesotheriidae.html
  • Billet, G.A., Muizon, C. de, and Quispe, B.M. 2008. Late Oligocene mesotheriids (Mammalia, Notoungulata) from Salla and Lacayani (Bolivia): implications for basal mesotheriid phylogeny and distribution. Zoological Journal of the Linnean Society 152:153-200.
  • Billet, G.A., Patterson, B., and Muizon, C. de. 2007. The latest archaeohyracids representatives (Mammalia, Notoungulata) from the Deseadan of Bolivia and Argentina; pp. 39–43 in E. Díaz-Martínez and I. Rábano (eds.), 4th European Meeting on the Palaeontology and Stratigraphy of Latin America. Instituto Geológico y Minero de España, Madrid. ISBN 978-84-7840-707-1 [1]
  • Cerdeño, E., González Riga, B., and Bordonaro, O. 2006. Primer hallazgo de mamíferos en la Formación Mariño (Mioceno) en Divisadero Largo (Mendoza, Argentina). Ameghiniana 43:205-214. [2]
  • Cifelli, R. L. 1993. The phylogeny of the native South American ungulates. pp. 195–216 in F. S. Szalay, M. J. Novacek and M. C. McKenna (eds.) Mammal Phylogeny, Volume 2, Placentals. Springer-Verlag, New York. ISBN 0-387-97853-4
  • Croft, D.A., and Anaya, F. 2006. A new middle Miocene hegetotheriid (Notoungulata: Typotheria) and a phylogeny of Hegetotheriidae. Journal of Vertebrate Paleontology 26:387-399.
  • Croft, D.A., Flynn, J.J. and Wyss, A.R. 2004. Notoungulata and Litopterna of the Early Miocene Chucal Fauna, Northern Chile. Fieldiana Geology 50(1):1-52. [3]
  • Flynn, J. J., Croft, D.A., Charrier, R., Wyss, A.R., Hérail, G., and García, M. 2005. New Mesotheriidae (Mammalia, Notoungulata, Typotheria), geochronology and tectonics of the Caragua area, northernmost Chile. Journal of South American Earth Sciences 19:55-74.
  • McKenna, Malcolm C., and Bell, Susan K. 1997. Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press, New York, 631 pp. ISBN 0-231-11013-8
  • Reguero, M.A., and Castro, P.V. 2004. Un nuevo Trachytheriinae (Mammalia, †Notoungulata) del Deseadense (Oligoceno tardío) de Patagonia, Argentina: implicancias en la filogenia, biogeografía y bioestratigrafía de los Mesotheriidae. Revista Geológica de Chile 31:45–64. [4]
  • Shockey, B.J., Croft, D.A., and Anaya, F. 2007. Analysis of function in the absence of extant functional homologues: a case study using mesotheriid notoungulates (Mammalia). Paleobiology 33:227-247.
  • Shockey, B.J., and Flynn, J.J. 2007. Morphological diversity in the postcranial skeleton of Casamayoran (?middle to late Eocene) Notoungulata and foot posture in notoungulates. American Museum Novitates 3601:1-26. [5]
  • Simpson, G.G. 1967. The beginning of the age of mammals in South America. Part 2, Systematics : Notoungulata, concluded (Typotheria, Hegetotheria, Toxodonta, Notoungulata incertae sedis), Astrapotheria, Trigonostylopoidea, Pyrotheria, Xenungulata, Mammalia incertae sedis. Bulletin of the American Museum of Natural History 137:1-259. [6]

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mesotheriidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés