Wikipédia

Mezőgazdasági építészet

Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2024. július 15.

A mezőgazdasági építészet az építészetnek egyik ága, amely alá a mezőgazdasággal összefüggő épületek és építmények tartoznak.

Jellemzői

szerkesztés

Mezőgazdasági épületek már az ókortól épültek. Céljuk a mezőgazdaság két fő ága, a növénytermesztés és az állattenyésztés során felmerülő feladatok megkönnyítése. Néhány ilyen épület- építménytípus: istálló,[1] sertés/baromfi-ól, karám,[2] állás,[3] kocsi- és faragószín,[4] galambdúc,[5] méhes,[6] bognár/kádár/kovács stb. műhely, magtár,[7] csűr (pajta),[8] góré,[9] gémeskút,[10] szárnyék.[11]

Mezőgazdasági épületek elsősorban a falvakban, illetve azok köré épültek, ugyanakkor nem tekinthetők mezőgazdasági épületeknek a falvak lakóházai. A lakóház és az ól egybeépült változata az óltanya.[12]

A falvak határában elhelyezkedő mezőgazdasági épületeket Magyarországon külsőségeknek nevezik.[13] Ilyen voltak például a (külterületi) ólak, esztenák,[14] kunyhók, kerekes kunyhók (bodék, kalibák),[15] présházak. Külterületi épületek mellett építmények is létesültek, így enyhelyek, cserények. A külterületi mezőgazdasági épületek és építmények gazdasági egységei időként tartozéktelepülésekké, tanyákká alakultak át.[16] Földalatti építménynek számíthatók az (önálló, lyuk-) pincék,[17] és a gabonatároló vermek.[18]

Tágabb értelemben a mezőgazdasági építészethez sorolható a nem szántóföldi mezőgazdaság (pl. kertészet, vadászat, erdészet, halászat, méhészet stb.) speciális épületállománya is (pl. erdész/vadászházak). A mezőgazdasághoz is kapcsolódik, azonban a inkább az élelmiszeripari építészethez szokták kapcsolni a mezőgazdasági terményeket feldolgozó létesítmények építészetét, így a malmok (azon belül szélmalmok, vízimalmok,[19] gőzmalmok),[20] olajütők, szeszgyárak, hallisztgyárak, ecetgyárak, sajtgyárak, tejcsarnokok, silók stb. épületeit, építményeit.[21]

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az 1980-as években számos fényképpel dokumentálta a magyarországi mezőgazdasági építészet kiemelkedő alkotásait. Az elkészült fényképeket az Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteményében őrzik.[22]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Néprajzi lexikon, istálló szócikk
  2. ↑ Néprajzi lexikon, karám szócikk
  3. ↑ Néprajzi lexikon, állás szócikk
  4. ↑ Néprajzi lexikon, szín szócikk
  5. ↑ Néprajzi lexikon, galambászat szócikk
  6. ↑ Néprajzi lexikon, méhes szócikk
  7. ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  Magtár szócikk
  8. ↑ Néprajzi lexikon, csűr, pajta szócikk
  9. ↑ Néprajzi lexikon, góré szócikk
  10. ↑ Néprajzi lexikon, gémeskút szócikk
  11. ↑ Néprajzi lexikon, szárnyék szócikk
  12. ↑ Néprajzi lexikon, óltanya szócikk
  13. ↑ (szerk.) Estók, i. m., 26. o.
  14. ↑ Néprajzi lexikon, esztena, isztina, sztina szócikk
  15. ↑ Néprajzi lexikon, kerekeskunyhó, bódé, kaliba szócikk
  16. ↑ (szerk.) Estók, i. m., 26. o.
  17. ↑ Néprajzi lexikon, lyukpince
  18. ↑ Néprajzi lexikon, gabonásverem, verem szócikk
  19. ↑ Bővebben: Selmeczi Kovács Attila: Vízimalmok és molnárok a Mátraalján, Honismereti Szövetség, Budapest, 2021, ISBN 978-615-01-0978-7
  20. ↑ Bővebben: Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
  21. ↑ Az élelmiszeripari építészetről bővebben: (szerk.) Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896 (→ reprint kiadás: TERC Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 9535 27 3).
  22. ↑ Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM) (mezogazdasagimuzeum.hu)

Források

szerkesztés
  • (szerk.) Estók János: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig (írta: Csoma Zsigmond, Fülöp Éva Mária, Molnár Erzsébet, Pálóczi Horváth András, Knézy Judit, Szatmári Sarolta, Takáts Rózsa), Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008
  • Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8  

Egyéb irodalom

szerkesztés
  • Kotsis Endre: Gazdasági épületek. Tervgyüjtemény a magyar mezőgazdasági építészet köréből, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.T., Budapest, 1929
  • Kotsis Endre: Mezőgazdasági építészet, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1954
  • Reischl Gábor: Mezőgazdaság és építészet, TERC kft., Budapest, 2010, ISBN 978 963 9968 02 8
  • Tomory László: Mezőgazdasági építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963
  • Miskolczy László – Vargha László: A Nagykunság vidék népének építészete, Budapest, 1943
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőgazdasági_építészet&oldid=27292496”