Mezőszakadát
Mezőszakadát (románul Săcădat) település Romániában, Bihar megyében.
| Mezőszakadát (Săcădat) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417430 |
| SIRUTA-kód | 30880 |
| Népesség | |
| Népesség | 950 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 8 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mezőszakadát
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 22° 08′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 22° 08′ 06″ | |
FekvéseSzerkesztés
Nagyváradtól mintegy 10 km-re keletre, Köröskisjenő mellett fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Szakadát Árpád-kori település, nevét már 1257-ben mint a Csanád nemzetség birtokát említették. 1466-ban prelidum Zakadath inter metas p-is Zabolch néven említette egy oklevél.
1508-ban már két Szakadát nevű település is volt egymás közelében: Alsozakadath, és Felsewzakadath.
1568-ban Thelegdy Miklós és Mihály a székelyek kapitánya, az erdélyi fejedelem törvényszéke előtt pert folytatnak birtokáért. Az 1800-as évek első felében a gróf Haller, a Szepesházy és a Szerdahelyi családok birtoka volt, a 20. század elején pedig Telegdy József és Brüll Lipótné volt birtokosa.
1851-ben Fényes Elek így írt a településről:[3]
| „ | oláh falu Bihar vármegyében, Telegdhez 1/2 órányira, 564 óhitü lakossal, anyatemplommal, hegyes-völgyes határral, 30 7/8 urbéri telekkel. Birják gróf. Kornis Károly, Zomborky, özvegy Haller Jánosné, Kovács Imre. | ” |
A település a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye mező-telegdi járásához tartozott. 1920-ban Románia része lett. A második bécsi döntés során újra Magyarország része lett, 1944-ben azonban visszakerült Romániához.
LakosságaSzerkesztés
1910-ben 1335 lakosa volt, melyből 1233 román, 101 magyar és 1 fő német volt.
2002-ben 960 fő lakta, ebből 934 román, 20 cigány, 5 magyar és 1 szlovák volt.
NevezetességekSzerkesztés
- Görögkeleti temploma 1600 körül épült.
ForrásokSzerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Szakadát. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.