Főmenü megnyitása

Mošćenička Draga

falu és község Horvátországban

Mošćenička Draga (olaszul: Draga di Moschiena) falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Brseč, Donje Selo, Golovik, Grabrova, Kalac, Kraj, Martina, Mošćenice, Obrš, Sučići, Sveta Jelena, Sveti Anton, Sveti Petar és Zagore települések tartoznak hozzá.

Mošćenička Draga
Mošćenička Draga
Mošćenička Draga
Mošćenička Draga zászlaja
Mošćenička Draga zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMošćenička Draga
Jogállás falu
Polgármester Ratko Salamon
Irányítószám 51417
Körzethívószám (+385) 051
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség586 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mošćenička Draga (Horvátország)
Mošćenička Draga
Mošćenička Draga
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 15″, k. h. 14° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 15″, k. h. 14° 15′ 15″
Mošćenička Draga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenička Draga témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Fiume központjától 18 km-re délnyugatra, a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység keleti lábánál a tengerparton fekszik. A község területe mélyen benyúlik az Učka Nemzeti Park területébe.

TörténeteSzerkesztés

Mošćenička Draga eredetileg a szomszédos Mošćenice város halászkikötője volt. Első írásos említése még 1436-ban Santa Marina kikötőjeként történt. Lakosságának száma akkor növekedett meg, amikor Mošćenice és a környékbeli falvak lakói a halászatból való megélhetés miatt települtek ide. A 19. század végétől az Abbáziában üdülő vendégek kocsijaikkal gyakran tettek kirándulásokat ebbe a romantikus öbölbe. Ebben az időben kezdtek itt villákat építeni, először csak éjszakai szállás céljából. Az itteni turizmus kezdetét az Armanda család azonos nevű szállodájának felépítése jelentette a település központjában. Ennek a régi szállodának az alapjain építették fel a Draga szállót, melyet először Miramarnak, majd Mediterrannak neveztek.[2] A településnek 1857-ben 684, 1910-ben 442 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 586, a községnek összesen 1536 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból és halászatból élnek.

LakosságSzerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
684 603 519 363 428 442 618 586 294 348 416 456 498 472 439 586

NevezetességeiSzerkesztés

  • A strandra vezető Lungomare sétány mentén található a Zágráb villa a település régi romantikus villáinak fennmaradt képviselője.
  • A strand végében található az 1945. április 25-én itt kikötő, a települést felszabadító partizánegység emlékműve.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
  2. Povijest i kultura (horvát nyelven). www.opatija-riviera.com. [2012. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információkSzerkesztés