Mošćenice

Mošćenice (olaszul: Moschiena) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mošćenička Dragához tartozik.

Mošćenice
Mošćenice
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Mošćenička Draga
Jogállás	falu
Polgármester	Ratko Salamon
Irányítószám	51417
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	279 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′, k. h. 14° 15′45.21666667, 14.25
A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Fiume központjától 20 km-re délnyugatra, községközpontjától másfél km-re délre a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység keleti lejtőin, a tengerparttól 400 méterre fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a Kvarner-öbölre, a Cres és Krk-szigetre. A település magja csak egy oldalról közelíthető meg. Itt áll a városkapu és a hegyoldalt kerítő városfal maradványai. A települést lépcsősor köti össze a mošćenička dragai Sv. Ivan tágas strandjával.

Története

A település területe római uralom előtt területe az illírek egyik törzsének libur népnek hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide. Száz évvel később a frankok foglalták el az Isztriát, de Liburnia legnagyobb része a fiatal horvát állam fennhatósága alatt maradt. A 11. században IV. Krešimir horvát király idejében a terület I. Ulrik weimar-orlamündei őrgróf foglalta el és ettől fogva a német-római császár uralma alá tartozott. 1116-ban az isztriai területek egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá kerültek.

Mošćenice első írásos említése 1374-ben a kastavi uradalomhoz tartozó önálló közösségként Duinói Hugó gróf német nyelvű végrendeletében történt. 1395-ből fennmaradt egy glagolita írású oklevél is, mely a Mošćenice és Košljak közötti határt írja le. A városka urai ebben az időben a pólai püspök, a dunói gróf és a Walsee gróf voltak. A 15. század második felében a Walsee grófok liburniai birtokaikkal együtt átengedték III. Frigyes német-római császárnak. Az egyik városkaput ma is a Habsburgok 1634-ben faragott címere díszíti. A magaslat tetején a kanyargós szűk utcák a főtérre a háromhajós barokk Szent András templomhoz futnak össze, mely mai formáját a 18. században nyerte. Főoltárán öt kőből faragott szobor áll, Jacopo Contieri padovai szobrászművész alkotásai a 18. század elejéről. Az 1637 és 1733 közötti időszakban a városka birtokosai a fiumei jezsuiták voltak. Mošćenice 1637-ben városi rangot kapott. A 14. és 17. század között kelt közokiratai, urbáriumai, jegyzői iratai, rendeletei glagolita írással készültek és horvát nyelvűek. A glagolita írás egészen a 17. századig virágzott az Isztria és a Kvarner területén. A 19. század elején a francia megszállás alatt Illír tartományok része volt, majd 1813-tól ismét Habsburg uralom alá került. Mošćenice 1896-ban önálló községközpont lett. Később azonban a lakosság a jobb megélhetés miatt a tengerpartra kezdett elvándorolni, ahol új településközpont alakult ki. A korábban Abbáziához tartozó új központ Mošćenička Draga lett a 20. század végére az új községközpont. Mošćenice településnek 1857-ben 279, 1910-ben 452 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd 1943-ban, az olaszok háborúból való kilépése után német megszállás alá került. 1945 után a területet a szocialista Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 297 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
279	224	403	386	399	452	236	203	310	313	330	304	303	325	310	297

Mošćenicei utcarészlet

Előtérben Mošćenice Szent András temploma, a távolban Fiume

Nevezetességei

• Jelentősebb épülete a Szent András (Sv. Andrije) templom. A templom legrégibb része a középkori eredetű harangtorony. A templomot a 17. században 1640 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 17. és 18. század fordulóján 1699 és 1704 között meghosszabbították, majd a 18. század végén 1785 és 1794 között mellékhajóval bővítették. A templom belsejét Jacopo Contieri szobrász művei díszítik. Az előkelőségek padjai is gazdagon díszítettek, M. Zirrer fiumei műhelyében készültek a 18. században. A templom kőtárában 17. századi népi kőfaragványok maradtak fenn. A templom körül egykor temető volt, később ezt megszüntették, majd az új temetőt 1744-ben a Szent Bertalan kápolna körül alakították ki. A templom magasba nyúló harangtornya ma is uralja a város látképét. A körülötte épített sétányról remek kilátás nyílik a Kvarner-öbölre.
• A városkapu közelében nyílt meg a néprajzi múzeum, mely a mindennapi élet tárgyait, népviseletét, szokásait mutatja be.
• A múzeum közelében található a középkori város egyik szimbóluma a Mošćenički toš a háromszáz éves olajprés.
• Nevezetes épületei Negovetić, Rubinić és Dešković házak, a kastély, a városkapu. A történelmi városközpontot 1968-ban a horvát kulturális örökség részévé nyilvánították.
• A városfalon kívül található az 1506-ban épített Szent Sebestyén templom.
• Szintén a városfalon kívül áll az 1628-ban épített Szent Bertalan temetőkápolna.
• A városfalon kívül 18. századi Kálvária is áll.
• A településről kedvelt túravonalak indulnak az Učka-hegységbe.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mošćenice című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Mošćenička Draga község hivatalos oldala
• TZ Mošćenička Draga turisztikai egyesület oldala
• Mošćenice templomai

A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenice témájú médiaállományokat.