Mocsári béka

Mocsári béka
	A nőstény
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Család:	Valódi békafélék (Ranidae);
Nem:	Rana;
Faj:	R. arvalis;
Tudományos név
	Rana arvalis; Nilsson, 1842
Szinonimák
	Rana terrestris;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Mocsári béka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári béka témájú médiaállományokat és Mocsári béka témájú kategóriát.

A mocsári béka (Rana arvalis) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés

Európa északi és középső részén és Ázsia nyugati területén a Bajkál-tóig honos. A lápokat és mocsarakat kedvelő faj, de nedves ártéri erdőkben, esetenként halastavakon is találkozhatunk vele.

AlfajaSzerkesztés

Rana arvalis wolterstorffi (hosszúlábú mocsári béka) – Magyarországon előforduló alfaj

Testhossza 7 centiméter. Színezete a szürkésbarnától a sötét barnáig változhat, a hímek rendszerint világosabbak. A teste viszonylag zömök, a fej elhegyesedő orrban végződik, a szemek mögött sötét folt helyezkedik el. Hátoldalát sötét csíkok határolják, a háta közepén egy széles, világos szalag fut végig. Hátsó lábát előrehajtva a bokaízület éppen eléri az orrcsúcsot.^[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

Zsákmány után a szürkületi és az éjszakai órákban jár. Férgeket, ízeltlábúakat, csigákat, gilisztákat fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

A szaporodási időszakban a hím gyönyörű azúrkék színűvé válik (a hazai békafajok közül egyedüliként).^[1] A nőstény által lerakott kétezer megtermékenyített pete csomókban az aljzatra süllyed. A petékből 7-10 napra kikelő ebihalak mintegy 2 hónap alatt fejlődnek ki, kész példányokká.