Főmenü megnyitása

A mocsári béka (Rana arvalis) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Mocsári béka
A nőstény
A nőstény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Család: Valódi békafélék (Ranidae)
Nem: Rana
Faj: R. arvalis
Tudományos név
Rana arvalis
Nilsson, 1842
Szinonimák
  • Rana terrestris
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári béka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári béka témájú médiaállományokat és Mocsári béka témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés

Európa északi és középső részén és Ázsia nyugati területén a Bajkál-tóig honos. A lápokat és mocsarakat kedvelő faj, de nedves ártéri erdőkben, esetenként halastavakon is találkozhatunk vele.

AlfajaSzerkesztés

  • Rana arvalis wolterstorffi (hosszúlábú mocsári béka) – Magyarországon előforduló alfaj

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 7 centiméter. Színezete a szürkésbarnától a sötét barnáig változhat, a hímek rendszerint világosabbak. A teste viszonylag zömök, a fej elhegyesedő orrban végződik, a szemek mögött sötét folt helyezkedik el. Hátoldalát sötét csíkok határolják, a háta közepén egy széles, világos szalag fut végig. Hátsó lábát előrehajtva a bokaízület éppen eléri az orrcsúcsot.[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

Zsákmány után a szürkületi és az éjszakai órákban jár. Férgeket, ízeltlábúakat, csigákat, gilisztákat fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

A szaporodási időszakban a hím gyönyörű azúrkék színűvé válik (a hazai békafajok közül egyedüliként).[1] A nőstény által lerakott kétezer megtermékenyített pete csomókban az aljzatra süllyed. A petékből 7-10 napra kikelő ebihalak mintegy 2 hónap alatt fejlődnek ki, kész példányokká.

 
„Nászruhás” hím a vízben
 
és egy fiatal példány a mocsárban
 
Pete csomók

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 2009. 39. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

ForrásokSzerkesztés