Molnárvágása
Molnárvágása (1899-ig Mlinarócz, szlovákul: Mlynárovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
| Molnárvágása (Mlynárovce) | |||
 | |||
| Molnárvágása látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Peter Kidala | ||
| Irányítószám | 090 16 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 281 m | ||
| Terület | 11,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″ | |||
| Molnárvágása weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Molnárvágása témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Felsővízköztől 11 km-re délnyugatra, az Alacsony-Beszkidekben 290 m magasan fekszik.
Története szerkesztés
A falu a 14. században a radomai uradalom területén keletkezett. 1414-ben „Molnarwagasa” néven említik először. 1427-ben 30 adózó portája volt, ekkor a Cudar család makovicai uradalmához tartozott. 1787-ben 60 házában 417 lakost számláltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MLINARÓCZ. Mlinarovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Bártához 1 1/2 órányira, határja hegyes, és soványas.”[3]
1828-ban 54 háza volt 415 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mlinarocz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Kurima fil., 23 rom., 384 görög kath., 5 zsidó lak. Gör anyaszentegyház. Ut. p. Orlik.”[4]
A 19. század második felében többen kivándoroltak. Az első világháború során a falu súlyos károkat szenvedett, lakói közül sokan elmenekültek. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Ma lakói többnyire a környék üzemeiben dolgoznak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 347, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 228 lakosából 217 szlovák és 10 ruszin volt.
2011-ben 221 lakosából 204 szlovák és 12 ruszin.
Nevezetességei szerkesztés
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
