Főmenü megnyitása

Mosolygó Antal (Ópályi, 1891. január 25.Moszkva, 1927. március 7.) pártmunkás, politikus, anarchoszindikalista mozgalmár, a KMP alapító tagja. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a mátyásföldi direktórium tagja, a magyar Vörös Hadsereg zászlóaljának politikai biztosa.

Mosolygó Antal
Született 1891. január 25.
Ópályi
Elhunyt 1927. március 7. (36 évesen)
Moszkva
Foglalkozása kocsifényező munkás, politikus

ÉleteSzerkesztés

Vándormunkásként ismerkedett meg Fiumében a szindikalista eszmeáramlatokkal. 1912-ben Budapesten a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett, majd pedig a Zsil-völgyi bányamunkások szervezését látta el. Többször börtönbe került. Kapcsolatba került az anarchoszindikalista Szabó Ervinnel, s a szindikalista mozgalom szervezőjévé vált. Az első világháború alatt hadimunkásként dolgozott a mátyásföldi repülőgépgyárban. Később a gyár főbizalmija lett. 1917-től részt vett az forradalmi szocialisták munkájában, s az 1917-es októberi orosz forradalom eszméit hirdette. A következő év januárjától tagja volt az első munkástanácsnak, májusban azonban letartóztatták, s csakúgy, mint Lékai Jánost illetve Sugár Tivadart, az őszirózsás forradalom alatt szabadították ki. A KMP egyik alapító tagja volt, s így mint a baloldali mozgalom egyik vezetőjét őt is letartóztatták 1919. február 20-án. Március 21-én szabadult. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja volt, illetve a mátyásföldi repülőgépgyár politikai biztosaként is tevékenykedett. A mátyásföldi direktórium tagja volt, és a Vörös Hadsereg zászlóalj-politikai megbízottja. A kommün bukása után 10 év fegyházra ítélték. A szovjet–magyar fogolycsere-akció keretein belül 1921-ben kicserélték, s Szovjet-Oroszországba került. Itt a moszkvai magyar klub vezetőségi tagjaként működött. Tüdőbajban hunyt el.

EmlékezeteSzerkesztés

Nyíregyházán utca viseli nevét.[1] A Corvin Művelődési Ház korábban az ő nevét viselte.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Beszélgetés Móricz Zsigmonddal betyárokról és szellemekről (In: Független Magyarország 28. sz. (1942. júl. 13.), p. 3.)
  • Fekete macska és vidéke: Asztalos István drámájának előadásáról (In: Független Magyarország 23. sz. (1943. jún. 7.), p. 4.)
  • Irodalmi szekértáborok (vitacikk, Illyés Gyula Magyar Csillag-beli cikkéről. In: Független Magyarország 47. sz. (1942. nov. 23.), p. 5.)
  • Kinek van helye "a halhatatlan József Attila uszáján?" (In: Független Magyarország 43. sz. (1943. nov. 8.), p. 2.)
  • Koronatanu a költő perében: Németh Andor: József Attila (In: Független Magyarország 7. sz. (1944. febr. 4.), p. 4.)
  • Szabó Dezső megkezdte előadássorozatát: "Ha két író találkozik, attól mindkettő butább lesz." (In: Független Magyarország 40. sz. (1942. okt. 5.), p. 5.)
  • Szelíd polémia Fodor Józseffel (vitacikk, a korabeli magyar irodalom helyzetéről. In: Független Magyarország 16. sz. (1943. ápr. 19.), p. 5.)
  • Zilahy Lajos: Fatornyok (színikritika, In: Független Magyarország 48. sz. (1943. dec. 13.), p. 3.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mosolygó Antal utca. Google Maps. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  2. A Corvin Művelődési Ház. Budapesti Művelődési Központ. (Hozzáférés: 2015. május 25.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lengyel József: Mosolygó Antal, magyar Wobbly. In: Uő: Visegrádi utca. [Budapest], 1962, Szépirodalmi Könyvkiadó, 58-63. p.
  • Nyéki Károly: Mosolygó Antal: személyi bibliográfia (Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár; 1977)
  • Hoffmann József: Harminc év fegyverben, 1957-1987 : Epizódok a "Mosolygó Antal" Munkásőregység harmincéves történetéből (A Munkásőrség Budapest 16. "Mosolygó Antal" Egységparancsnokság története, Budapest, "Mosolygó" Munkásőregység, 1987.)
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.