Moszkva (rakétás cirkáló)
A Moszkva (oroszul: Москва), ex. Szlava (oroszul: Слава) az Orosz Haditengerészet 1164 Atlant típusú rakétás cirkálója volt. 1983-ban állították szolgálatba a Szovjet Haditengerészetnél, 1990-ben ideiglenesen kivonták, majd 2000-ben újra szolgálatba állították. Az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójaként a flotta 30. felszíni hajóhadosztályához tartozott, honi kikötője Szevasztopol volt. 2022. április 14-én kigyulladt, vélhetően egy ukrán rakétatámadás következtében, majd nem sokkal később elsüllyedt.[1]
| Moszkva | |
 | |
| Hajótípus | rakétás cirkáló |
| Névadó | Moszkva |
| Üzemeltető | Orosz Haditengerészet |
| Hajóosztály | 1164-es tervszámú hajó (Szlava osztály) |
| Pályafutása | |
| Építő | 61 kommunár hajógyár |
| Építés kezdete | 1976. október 4. |
| Vízre bocsátás | 1979. július 27. |
| Szolgálatba állítás | 1983. január 30. |
| Szolgálat vége | 2022. április 14. |
| Honi kikötő | Szevasztopol |
| Sorsa | ukrán rakétatámadás következtében elsüllyedt (2022. április 14.) |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 9800 t |
| Hossz | 186,5 m |
| Szélesség | 20,8 m |
| Merülés | 7,6 m |
| Hajtómű | 4 db gázturbina, 2 hajócsavar, 2 db segédturbina |
| Teljesítmény | 90 000 kW (121 ezer LE) |
| Sebesség | 32 csomó (59 km/h) |
| Hatótávolság | 19 000 km |
| Fegyverzet | 1 db 130 mm-es kétcsövű AK–130 tüzérségi komplexum 6 db hatcsövű 30 mm-es AK–630 csöves légvédelmi rendszer 16 db P–1000 Vulkan robotrepülőgép-indító 8 db Fort légvédelmi rendszer (egyenként 8 db SZ–300F rakétával) 2 db Osza–M légvédelmirakéta-indító 2 db RBU–6000 mélységibomba-vető |
| Repülőgépek | 1 db Ka–27 helikopter |
| Legénység | 510 fő |
| Férőhelyek száma |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésÉpítését 1976-ban kezdték el a mikolajivi 61 kommunár hajógyárban. Ez volt az ellenséges repülőgép-hordozók ellen szánt 1164-es tervszámú cirkálóosztály első egysége. 1979-ben bocsátották vízre, majd 1983. január 30-án állították szolgálatba a Szovjet Haditengerészet Fekete-tengeri Flottájánál Szlava néven. Első hosszabb bevetése egy Pireuszba tett látogatás volt 1986 novemberében. A Szlava cirkáló részese volt George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov máltai csúcstalálkozójának, ahol a hajó a szovjet delegáció szálláshelye volt (míg az amerikai delegáció szállása Belknap rakétás cirkáló volt). A csúcstalálkozó alatt a hajó Marsaxlokk előtt horgonyzott.
1990 decemberében kivonták az aktív szolgálatból, majd 1991 márciusában a mikolajivi hajógyárba vezényelték nagyjavításra. A javítás és a modernizáció a Szovjetunió felbomlása utáni zavaros gazdasági helyzet miatt elhúzódott. 1996. május 16-án átnevezték és a Moszkva nevet kapta, amelyet addig a kivont Moszkva helikopterhordozó viselt. A nagyjavítást követően 1999 májusában helyezték újra üzembe, majd 2000 áprilisában állították újra szolgálatba, és egyúttal a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója lett (az Admiral Golovko rakétás cirkáló helyett, melyet később, 2002-ben selejteztek).
2003 áprilisában egy hajóraj tagjaként a szintén a Fekete-tengeri Flottához tartozó Szmetlivij rombolóval és a Ladnij fregattal, valamint az orosz Csendes-óceáni Flottához tartozó Admiral Pantyelejev és Marsal Saposnyikov rombolókkal és a Vlagyimir Kolcsinyszkij tankhajóval az Indiai-óceánra hajózott, ahol az Indiai Haditengerészettel közösen részt vett az Indra–2003 tengeri hadgyakorlaton.
2008 augusztusában részt vett az orosz–grúz háborúban. A hadműveletek során Abházia partjainál, grúz felségvizeken tartózkodott. A hadműveletben részt vevő többi orosz hajóhoz hasonlóan a Moszkva cirkáló feladata Grúzia tengeri blokádja volt, fegyveres harcban a hajó nem vett részt.[2] Miután Oroszország elismerte Abházia függetlenségét, a hajó Szuhumiban horgonyzott.[3]
2009 szeptemberében baleset történt a hajón. A híradások szerint a hajtóműveknél történt robbanás, melyben a személyzet 10 tagja sérült meg. Az Orosz Haditengerészet parancsnoksága cáfolta a sérültekről szóló híreket. A hajó minden esetre 2009 decemberétől a szevasztopoli PD–30-as szárazdokkban tartózkodott javításon.[4]
A hajó 2003 júliusától novemberig tartó út során Lisszabon érintésével Havannába, majd Nicaraguába és Venezuelába hajózott.
2013-ban a szíriai orosz szerepvállalás részeként a hajót Szíria partjaihoz vezényelték.
2014 márciusában a Krím orosz megszállása során a Moszkva církáló az Ukrán Haditengerészet Donuzlav-tavon tartózkodó egységeinek blokádjában vett részt.[5]
2015 szeptemberében a hajót ismét Szíria partjaihoz vezényelték, ahol fedélzetére telepített Fort légvédelmi rendszerrel a Latakiába telepített orosz repülőegységek légvédelmi feladatait biztosította.[6] Az Orosz Légierő Szu–24-es repülőgépének 2015. november 24-i lelövése után a hajót a szír–török határ közelébe irányították. A hajó 2016. január 9-én tért vissza Szíria partjaitól a szevasztopoli bázisára.[7] (A szíriai orosz katonai műveletben a Moszkva cirkálót testvérhajója, a Csendes-óceáni Flottához tartozó Varjag rakétás cirkáló váltotta fel.)
Kígyó-szigeti csata
szerkesztés
2022 februárjában a cirkáló elhagyta Szevasztopolt, hogy részt vegyen a 2022-es ukrajnai orosz invázióban.[8] A hajót később a Kígyó-sziget elleni támadás során az ukrán fegyveres erők ellen vetették be, a Vaszilij Bikov orosz járőrhajóval együtt.[9] A Moszkva rádión keresztül üdvözölte a sziget helyőrségét, és követelte a megadást, mire azt a választ kapta, hogy „orosz hadihajó, húzz a faszba!” Ezt követően minden kapcsolat megszakadt a Kígyó-szigettel, a tizenhárom fős ukrán helyőrséget pedig elfogták.[10]
Pusztulása
szerkesztés2022. április 14-én szolgálatteljesítés közben az Ukrajna elleni háborúban ukrán források szerint két Neptun robotrepülőgép találta el, de az orosz flotta vezetése ezt tagadta. Az orosz hivatalos jelentés szerint a hajón tűz ütött ki, a legénységet török közreműködéssel kimenekítették.[11] Az első jelentések arról szóltak, hogy a súlyosan megrongálódott hajót egy kikötőbe vontatják. Az orosz védelmi minisztérium későbbi tájékoztatója szerint azonban a hajó a vontatás során a viharos tengeren elsüllyedt.[12]
Meg nem erősített források szerint az ukrán támadást az amerikaiak is segítethették a közelben járőröző P–8 Poseidon felderítő repülőgépükről.[13][14]
Fényképek
szerkesztés-
A Szevasztopolban horgonyzó Moszkva cirkáló -
A hajó fő fegyverzetét képező robotrepülőgépek indítókonténerei a hajó orr-részében -
A Vörös-tengeren 2003-ban -
![Ukrán bélyeg, amely egy ukrán katonát ábrázol, aki a középső ujját mutatja az orosz Moszkva cirkálónak. Két nappal az elsüllyesztése előtt adták ki[15][16]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3f/Stamp_of_Ukraine_s1985.jpg/120px-Stamp_of_Ukraine_s1985.jpg)
-
A Szevasztopoli-öbölben horgonyzó hajó. A tatrészen a helikopterfedélzet és a helikopterhangár látható
.JPEG)
![Ukrán bélyeg, amely egy ukrán katonát ábrázol, aki a középső ujját mutatja az orosz Moszkva cirkálónak. Két nappal az elsüllyesztése előtt adták ki[15][16]](/wiki/F%C3%A1jl:Stamp_of_Ukraine_s1985.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.bbc.com/news/live/world-europe-61101906. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Russian navy blockade Georgia _English_Xinhua. news.xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
- ↑ https://ria.ru/defense_safety/20090714/177370607.html
- ↑ Названа причина ЧП на крейсере "Москва" (orosz nyelven). vz.ru. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
- ↑ http://www.reuters.com/article/us-ukraine-crisis-naval-fleet-idUSBREA270M920140308
- ↑ http://www.interfax.ru/world/470806
- ↑ Гвардейский ракетный крейсер «Москва» вернулся в Севастополь из Средиземного моря : Министерство обороны Российской Федерации. function.mil.ru. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
- ↑ H I Sutton – Covert Shores. [2022. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
- ↑ Zmiinyi Island In Black Sea Attacked From Russian Ships – Border Service. ukranews_com , 2022. február 24. [2022. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
- ↑ Ukrainian Navy confirms Snake Island soldiers are alive, POWs. jpost.com . The Jerusalem Post, 2022. február 28. [2022. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ tass.ru. tass.ru. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
- ↑ vg.hu. vg.hu. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
- ↑ Grylls, Elizia Volkmann, George. „Ukraine war: US spy plane on patrol in Black Sea before sinking of Russian flagship Moskva” (Hozzáférés: 2022. április 24.) (angol nyelvű)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Benne lehetett az amerikaiak keze a Moszkva elsüllyesztésében (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. április 24. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ „Ukrainian soldiers who told Russian warship 'go f*** yourself' honoured on postal stamps”, 2022. április 14.. [2022. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 14.)
- ↑ Michael, Chris. „Ukraine reveals 'Russian warship, go fuck yourself!' postage stamp”, The Guardian , 2022. március 12.. [2022. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. április 14.)