Wikipédia

Mozgókönyvtár

Könyvtárbusz Baranya megyében

Mozgókönyvtár meghatározása szerkesztés

Az esélyegyenlőség érdekében az ország bármely pontján élő állampolgárnak joga van a számára szükséges információhoz és dokumentumhoz. Így a kistelepülések könyvtári ellátását hozzá kell a nagyobb egységekhez kapcsolni akár úgy, hogy a település önálló könyvtárat tart fent és ezt fejleszti, akár úgy, hogy a megye megyei vagy nagyobb városi könyvtárától rendeli meg az önkormányzat mindazon szolgáltatásokat, amelyekre a településen szükség van. Megrendelhető kistelepülési ellátástípusok:

 
Baranya megyei könyvtárbusz állományelrendezése
  • mozgókönyvtár[1]
  • konténerkönyvtár
  • hordozható könyvtár
  • postai könyvküldő szolgáltatás
  • letéti gyűjtemény
  • fiókkönyvtár
  • használók szállítása
  • kettős funkciójú könyvtárak
  • kábeltévé szolgáltatás

A mozgókönyvtári ellátás az olyan ellátási formák összessége, amelyet a szolgáltató könyvtár biztosít szerződés alapján. Ide érthetőek:

Ellátás formái szerkesztés

  • mozgókönyvtár és fixen telepített szolgáltató pont együtt
  • kizárólag mozgókönyvtár működik[3]
  • speciális funkcióval működő mozgókönyvtár

Szempontok az ellátás tervezéshez szerkesztés

  • ellátott terület nagysága
  • lakosság eloszlása
  • szolgáltató helyek elhelyezkedése
  • útviszonyok
  • személyzet[4]
  • könyvtári források elérhetősége
  • lakosság mobilitása
  • látogatások gyakorisága
  • megállások időtartama

Mozgókönyvtár járművei szerkesztés

Az IFLA ajánlása alapján a következő paraméterekkel működik egy ideálisnak mondható mozgókönyvtári ellátás: „a busz kéthetente 9 napon keresztül megy, napi 50 km-t tesz meg, 5 helyen áll meg, a fedélzeten lévő 2 fős személyzet 50 címet kölcsönöz ki óránként”[5]

Történeti áttekintés szerkesztés

A világ első mozgókönyvtára 1905-ben indult útjára az Egyesült Államokban. Egy kétlovas szekéren 2560 kötet volt elhelyezve; a szekeret a könyvtáros hajtotta, megállt a környéken lakó farmerek házánál, és térítés nélkül kölcsönzött nekik az állományból.[6] Magyarországon az első mozgókönyvtár Budapesten indult el, erre már 1916-ból találhatunk fényképes bizonyítékot. 1945-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár indította útnak az első két villamoskönyvtárat. A fővárosban 1973-ban állt szolgálatba az első könyvtárbusz, majd ezt követte 1974-ben az első vidéki mozgókönyvtár Pécsett. A következő években számos új buszt avattak még Budapesten, Kaposváron,[7] Székesfehérváron, Érden, Győrben és Cegléden. A hetvenes-nyolcvanas évek hazai könyvtárbuszai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Rengeteg volt a meghibásodás miatti leállás, kimaradás. A működő buszok télen hidegek, nyáron pedig elviselhetetlenül melegek voltak. A megfelelő állományok sem voltak adottak. Mindezek eredménye az lett, hogy a kezdeti fellendülést követően szinte azonnal elkezdődött a mozgókönyvtár mint szolgáltatási forma hanyatlása.[8]

Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) szerkesztés

2004-ben létrehozott program, amelynek célja a kistelepülések könyvtári ellátásának segítése, szabályozása. A hazai könyvtári rendszernek olyan szerves része, amelyet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kiegészítésére hoztak létre. Hiszen ahhoz, hogy az ODR szolgáltatását az ország bármely részén igénybe lehessen venni, könyvtárra, könyvtári szolgáltató helyekre, könyvtárbuszokra van szükség.[9]

A KSZR ellátási formái szerkesztés

  • önálló könyvtár fenntartása
  • könyvtári szolgáltató helyek biztosítása
  • könyvtárbusz

A KSZR tagjai szerkesztés

  • Szolgáltató könyvtárak: olyan megyei könyvtárak, amelyek adott formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásáról, illetve azon városi könyvtárak, amelyek a megyei könyvtár koordináló tevékenysége mellett alkalmasak különböző térségi feladatok ellátására.
  • Megrendelő önkormányzatok vagy önkormányzati társulások.
  • Szolgáltatást fogadók: kistelepülések könyvtárai, könyvtári szolgáltató helyei, szolgáltatást más formában fogadók (pl. teleházak), mozgókönyvtári állomáshelyek.

A KSZR megrendelhető szolgáltatásai szerkesztés

Alapszolgáltatások szerkesztés

Egyéb szolgáltatások szerkesztés

Mozgókönyvtári ellátás, könyvtárbusz[11] szerkesztés

A KSZR működési forrásai szerkesztés

  • helyi forrás, a település hozzájárulása
  • megyei forrás, a szolgáltató könyvtárak hozzájárulása
  • központi forrás, állami hozzájárulás

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Tóth Máté (2004) p. 366.
  2. ↑ Fehér Miklós (2005) p. 4.
  3. ↑ Tóth Máté (2004) p. 367.
  4. ↑ Tóth Máté (2004) p. 368.
  5. ↑ Tóth Máté (2004) p. 369.
  6. ↑ Tóth Máté (2004) p. 366-364.
  7. ↑ Tóth Máté (2007) p. 48.
  8. ↑ Tóth Máté (2007) p. 49.
  9. ↑ Skaliczki Judit (2007) p. 4.
  10. ↑ Skaliczki Judit (2007) p. 11.
  11. ↑ Skaliczki Judit (2007) p. 12.

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mozgókönyvtár&oldid=25798787”