Nádasd (Szlovákia)
Nádasd (más néven Liptónádasd, régebben Nádasfalva, szlovákul Trstené) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
| Nádasd (Trstené) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1269 | ||
| Polgármester | Anna Naďová | ||
| Irányítószám | 032 21 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 220 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 635 m | ||
| Terület | 3,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′ 44″, k. h. 19° 37′ 09″49.112200°N 19.619100°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 44″, k. h. 19° 37′ 09″49.112200°N 19.619100°E | |||
| Nádasd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésLiptószentmiklóstól 3 km-re északra, 764 m magasan, a Jalovecky és Mútnik patakok között található.
Története
szerkesztésA falu a 13. században keletkezett a Trsztenszky család birtokaként. Írott forrásban 1269-ben szerepel először „Nádasd” alakban abban az oklevélben, melyben IV. Béla király Nádasd települést Bogomír ispánnak adja. Az ő utódai a Trsztennai, vagy Baán család lettek ezután a falu birtokosai. Régi, Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma is a 13. században épült, és ennek az alapjaira épült a mai Mindenszenteknek szentelt római katolikus templom. A ma jelentéktelennek tűnő falu, mely bár egykor mocsaras területen feküdt, mégis gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A középkorban birtokközpont volt, ahonnan a környező településeket is irányították. Központi szerepét annak köszönhette, hogy az Alsó- és Felsőliptót összekötő nagy forgalmú utak találkozásánál feküdt, közel a vásártartási joggal is rendelkező Bobróchoz. A környékbeli erdők kitűnő vadászati helyek voltak, emiatt urai már a korai időkben udvarházat és templomot építettek ide. Földesurai a faluról vették előnevüket is. A község birtokosa a Trsztenai, későbbi nevén Baán család volt. A 13. és 15. század között a források rendre magyar nevén „Nádasd”-ként említik. Szlovák nyelven 1469-ben „Trztené” alakban említik először, ezután „Trsztena” (1516), „Trsstena” (1517) néven említik. 1715-ben 10 adózó portája volt. 1784-ben az első népszámlálás 29 házat és 293 lakost talált a községben. 1773-ban „Trstenno” alakban szerepel.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NÁDASFALVA. Trszteno. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik N. Bobróczhoz nem meszsze, és annak filiája, földgyének 1/4 része soványas, legelője elég, 3/4 része közép termékenységű, fája van.”[2]
1808-ban „Trstenne” néven szerepel az írott forrásokban. 1828-ban 32 háza és 320 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A földesúri elnyomás csak a jobbágyság eltörlése után szűnt meg. Ekkor a faluba új telepesek érkeztek, akik újra fellendítették a községet. A földesurak később birtokaik nagy részét zsidóknak adták el, illetve korábbi szolgálóiknak adták bérbe.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nádasfalva (Trsztenna), tót falu, Liptó vmegyében, 128 kath., 192 evang. lak. Kath. fiók szentegyház. F. u. Bán család. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 205 lakosából 203 szlovák volt.
2011-ben 234 lakosából 214 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a középkori Mária Magdolna templom alapjaira épült. 1830-ban átépítették, ekkor kapta új titulusát is. 17. századi különálló fa harangtornya van. A templom egykori gótikus Madonna képe – mely 1460-1470 körül készült – ma a budapesti Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomban még látható egy 17. századi oltárkép, mely Krisztust vállán a kereszttel ábrázolja. A kis méretű orgona 1840-ben készült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
