Nátrium-fluorid

szervetlen vegyület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 11.
Nátrium-fluorid
IUPAC-név nátrium-fluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7681-49-4
EINECS-szám 231-667-8
RTECS szám WB0350000
ATC kód A01AA01, A12CD01, V09IX06 (18F), A01AA51 (kombinációk)
Gyógyszer szabadnév sodium fluoride
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NaF
Moláris tömeg 41,98817 g/mol
Megjelenés fehér kristályok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 2,8 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont 993 °C
Forráspont 1700 °C
Oldhatóság (vízben) 4,22 g/100 ml (18°C)
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
EU Index 009-004-00-7
R mondatok R25, R32, R36/38
S mondatok S22, S36, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation nátrium-klorid
nátrium-bromid
nátrium-jodid
Azonos anion lítium-fluorid
kálium-fluorid
rubídium-fluorid
cézium-fluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-fluorid egy ionos vegyület NaF képlettel. Színtelen, szilárd anyag, melyet főleg fluoridforrásként használnak különböző célokra. A nátrium-fluorid kevésbé drága és higroszkópos, mint a kálium-fluorid, ennek ellenére a kálium-fluoridot szélesebb körben használják. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii fluoridum néven hivatalos.

Kémiai szerkezet és felhasználás

szerkesztés

A NaF kristályszerkezete hasonló a nátrium-kloridéhoz; benne mind a Na+, mind a F oktaéderes elrendeződést mutat.[1]

Gyakran használják fluoridok előállításának reagenseként. Más fluoridokhoz hasonlóan szerves szintetikus deszililezési reakciókban használják.

 
A nátrium-fluoridot a fogszuvasodás megelőzése érdekében tabletta kiszerelésben hozzák forgalomba.

A fluoridsókat széleskörűen alkalmazzák fogszuvasodás elleni védelemben. A legtöbb fogkrém hasonló célból tartalmaz nátrium-fluoridot.

A nátrium-fluorid a fogzománcot ellenállóbbá teszi a savakkal szemben, melyeket a plakkokban lévő baktériumok cukrokból állítanak elő, elősegíti a remineralizációt, gátolja a fogszuvasodást okozó mikroorganizmusok savtermelését és tevékenységét. A fluorid kalcium-foszfáthoz való nagyfokú affinitása következtében minden kalcium-foszfát tartalmú szövetbe beépül. A csontokba beépülő és ott felhalmozódó fluorid növeli az apatitkristályok méretét, csökkenti oldékonyságukat, ezáltal csontstabilizáló hatású. A fogzománc hidroxi-apatit kristályaiban is helyettesíteni képes a hidroxil-csoportot, így savaknak ellenállóbb zománc alakul ki. Az elfogyasztott fluor növeli a nyál fluortartalmát, ez elősegíti a nyál által végzett remineralizációt.

A nátrium-fluoridot használják antibiotikumokban, patkánymérgekben és kerámiákban is.

  1. Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.