Nátrium-hidrogén-karbonát
szervetlen vegyület, szódabikarbóna
Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. |
A nátrium-hidrogén-karbonát (nátrium-bikarbóna, köznapi nevén szódabikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonátionból (HCO3−), és nátriumionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.
Nátrium-hidrogén-karbonát | |||
Nátrium-hidrogén-karbonát vagy közismert nevén szódabikarbóna | |||
2 dimenziós szerkezet |
3 dimenziós szerkezet | ||
Más nevek | szódabikarbóna, nátrium-hidrokarbonát, nátrium-bikarbonát, nátrium-bikarbóna, kettedszénsavas szikeny | ||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 144-55-8 | ||
PubChem | 516892 | ||
ChemSpider | 8609 | ||
KEGG | C12603 | ||
ChEBI | 32139 | ||
RTECS szám | VZ0950000 | ||
ATC kód | B05CB04, B05XA02 | ||
Gyógyszer szabadnév | sodium bicarbonate | ||
Gyógyszerkönyvi név | Natrii hydrogenocarbonas | ||
| |||
UNII | 8MDF5V39QO | ||
ChEMBL | 1353 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | NaHCO3 | ||
Moláris tömeg | 84,007 | ||
Megjelenés | fehér színű, kristályos por | ||
Halmazállapot | szilárd | ||
Sűrűség | 2,159 g/cm³[1] | ||
Olvadáspont | 50 °C, 50 °C-on bomlik | ||
Forráspont | 851 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 69 g/l (0 °C)[2] 78 g/l (18 °C) | ||
Oldószerei | etanolban oldódik | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
1S/CH2O3.Na/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+1/p-1 | ||
Standard moláris entrópia S |
UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-M | ||
Veszélyek | |||
MSDS | External MSDS | ||
Főbb veszélyek | nincsenek veszélyességi szimbólumok[4] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R36, Szemizgató hatású. | ||
Gyúlékonyság | Nem gyúlékony. | ||
LD50 | 4,22 g kg−1 | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | nátrium-karbonát | ||
Azonos anion | ammónium-bikarbonát kálium-hidrogén-karbonát magnézium-bikarbonát | ||
Rokon vegyületek | nátrium-biszulfát nátrium-hidrogén-foszfát | ||
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésHő hatására bomlik:
Mivel szén-dioxid képződik a reakcióban, gyakran használják sütőpornak.
Savakkal, például ecettel vagy sósavval szén-dioxid fejlődése közben reagál:
Felhasználása
szerkesztésGyógyászati
szerkesztés- gyomorégés megszüntetése
- emésztési zavarok enyhítése
- haj, fejbőr korpátlanítása
- kemoterápiánál adalékanyag a vesék kímélése érdekében
- gyermekek életveszélyes asztmatikus megbetegedéseinél intravénásan alkalmazzák
- rovarcsípés, viszkető bőr kezelése
- a gyomor miatt bekövetkező csuklás ellen hatásos, de ha nem csuklunk, a szódabikarbóna szervezetbe jutása okozója is lehet a csuklásnak, büfögésnek és álmatlanságnak
Higiéniás
szerkesztés- izzadás szagának csökkentése
- fésűk, kefék tisztán tartása
- fogak fehérítése (fodormentaolaj adható hozzá ízesítőnek)
- szagtalanítás, például szőnyegek szagtalanítása
Tisztítás
szerkesztés- zsír-, kávé- és teafoltok eltávolítása ruhákról, szövetekről
- szennyeződések eltávolítása edényekről, csempékről, hűtőgépből, sütőről stb.
- ezüst kifényesítésére
- szemcseszórással történő felülettisztítási eljárásnál (soda blasting, szódaszórás) az alkalmazott speciális összetevőkből álló szóróanyag alapja. Az eljárás hatékonyan tisztít, zsírtalanít, és nem okoz felületsérülést, így biztonsággal alkalmazható rozsdamentes acél, nemes- és könnyűfémek, üveg, krómozott felület, kerámia, de akár különböző műanyagoknál egyaránt
Egyéb, háztartási
szerkesztés- szacharin tablettázására
- valamilyen savanyú alkotórésszel (pl. trisóval) és keményítővel keverve sütőporként (a tészták állagának lazítására)
- mosószódával és trisóval keverve penészedésgátló alapanyag (szabadalomszám: CA 2504014 C)
- tűzoltóporok fő alkotóelemeként, mivel éghetetlen és hő hatására szén-dioxid (CO2) gázt fejleszt
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "Physical Constants of Inorganic Compounds". CRC Handbook, p. 4-85.
- ↑ a b "Aqueous solubility of inorganic compounds at various temperatures". CRC Handbook, p. 8-116.
- ↑ a b Sodium Bicarbonate. UNEP Publications. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
- ↑ A nátrium-hidrogén-karbonát (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
Források
szerkesztés- Szódabikarbóna (NaHCO3). Süvöltő. Az E-misszió természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja. XVI. évfolyam, 2007/3.
- Bencsik Klára, Gaálné Labáth Katalin, Nagy László: Szakácskönyv az egészségért. Mezőgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1989.
- CA 2504014 C szabadalom
- angol nyelvű cikk