Nadar (eredeti nevén Gaspard-Félix Tournachon) (Párizs, 1820. április 6. – Párizs, 1910. március 21.), francia fotográfus, karikaturista, újságíró, író és léghajós, a fotográfia egyik klasszikusa.

Nadar
Önarcképe
Önarcképe
Született Gaspard-Félix Tournachon
1820. április 6.[1][2][3][4][5]
rue Saint-Honoré[6][7]
Elhunyt 1910. március 20. (89 évesen)
avenue Franklin-D.-Roosevelt[8]
Álneve Nadar
Állampolgársága francia[9]
Házastársa Ernestine Nadar (1854. augusztus 11. – )[10]
Gyermekei Paul Nadar
SzüleiVictor Tournachon
Foglalkozása
Iskolái Lycée Condorcet
Sírhelye

Nadar aláírása
Nadar aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

24 évesen került Párizsba. Érdekelte minden technikai újdonság.

Festészetet tanult, majd újságokba kezdett írni és N. álnéven karikatúrákat rajzolt. Novellákat és humoros karcolatokat is írt. Fényképezéssel is foglalkozott, az akkoriban korszerűnek számító nedves-kollódiumos eljárással kísérletezett. Műtermében olyan híres emberek fordultak meg, mint Delacroix, Dumas, Baudelaire és Jules Verne. Elsőként kísérletezett villanyvilágítással. 1849-ben megalapította a Revue comique-ot. 1854-ben Panthéon Nadar címen hetilapot indított, híres személyekről készített karikatúrái élénk érdeklődést keltettek. Később már fényképeket adott ki Kortársaim képtára, avagy Nadar Pantheonja című albumában.

Behatóan foglalkozott a léghajózás problémáival is, hitt abban, hogy igazi repülőgépeket lehet építeni, támogatta a levegőnél nehezebb elméletet.[11] A légcsavart nevezte a jövő léghajói hajtóeszközének. Egy általa épített hatalmas léghajóval számos utat tett meg. 1858-ban már léghajóról is fényképezett. Léghajójáról 1859-ben Solferinónál felvételeket készített az ellenséges hadállásokról. 1862-ben ívfényben készített felvételeket a Párizs alatti csatornákról és katakombákról. Nadar finanszírozta a Le Géant (Az óriás) léggömb építését, amely alig hat hét alatt készült el. Ezzel kereskedelmileg használható városnéző járatokat akart szervezni, a Le Géant 1863. október 4-én szállt fel.[12] 1876 és 1890 között sorozatban készített arcképei Kortársi Galéria című kötetében jelentek meg. Az 1870-es porosz–francia háborúban a Párizs elleni ostrom idején egy léghajós-osztag parancsnoka volt.

Nadar felfedezései, kísérletei és írásai, beszámolói nagy benyomást tettek az őt személyesen is ismerő Jules Vernére.[13] Nadar hatása több híres regényében kimutatható, mint pl. Öt hét léghajón, vagy a Hódító Robur[14] ill. a A Világ ura c. regényeken. Egyik híres művében, az Utazás a Holdba címűben, jelentős mellékszereplőként szerepelteti is őt Verne, mégpedig a könnyen "megfejthető" Michel Ardan anagrama-szerű név alatt. (Mindennek külön érdekessége, hogy részletes külső és belső leírást is kapunk így Nadarról, mégpedig Verne tollából!)[15] A Bombarnac Klaudius megírására Vernét barátja képei és történetei inspirálták.[16]

Illusztrációk szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Lambiek Comiclopedia (angol és holland nyelven). Lambiek, 1999. november 1. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. párizsi városháza: Vital records of Paris
  7. Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  8. párizsi városháza: Vital records of Paris
  9. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  10. https://www.historia.fr/lin%C3%A9dit-du-mois-des-archives-nationales/mais-qui-%C3%A9tait-madame-nadar
  11. 1863-ban megalapította Guillaume Joseph Gabriel de La Landelle-lal a „Société d'encouragement de la locomotion aérienne au moyen du plus lourd que l'air” (Társaság a levegőnél nehezebb repülőgépekkel történő légi közlekedés ösztönzésére)(wd) társulatot, amely 1868-tól kezdve kiadta a „L'Aéronaute” című folyóiratot.
  12. Nadar támogatói közt tudhatta Vernét is, akivel közös szenvedélyük volt a repülés jövőjéről szóló elméletek megvitatása és kitalálása. Példa erre a Musée des familles 1863. decemberi számának 92-93 oldalán Verne Le Géant-t üdvözlő írása.
  13. Harminc év telt el azóta, hogy Nadarral együtt megalapítottuk a „Levegőnél nehezebb gépek társaságát”. Szeretném mondani, hogy véleményem szerint "az űrben történő irányíthatóság csak a levegőnél nehezebb gépekkel érhető el". Ez több mint nyilvánvaló. A madár nehezebb, mint a levegő, de repül, és irányt is választ. A levegőnél könnyebb tárgy mindig a szél kegyelme alatt áll, a nehezebb ellenáll a szélnek. De a repülőgép, bármennyire is csodálatos, soha nem lesz tökéletes. Semmi sem tökéletes ebben a világban. Mondom neked, a legkisebb sérülés, ütés, és a földre esik. ... Ha azt mondanánk, hogy soha nem fogunk repülni a levegőben, ellentmondásban állnánk a haladással. Nem ezt mondom. Talán sok év múlva majdnem tökéletes repülőgépet tudunk felépíteni. ... Igaz, hogy a Montgolfier fivérek óta nem találtak semmi újat az aerosztatika területén. Kötél, gondola, szelep, hidrogén – mindez már régóta ismert. De könnyű motorokat kell építeni. Ezzel tartozunk az aerosztatikának. (1902-05-24) „Fernand Hauser: La Conquète de l'air. Chez Jules Verne”. La Presse (3646.), 3. o.  
  14. Verne barátjával, Nadarral hosszú beszélgetéseket folytatott, amikor az Öt hét léghajón regényt írta. Erre a vitára utal ebben a levélrészletben: "Kedves barátom, Hetzel útján küldök neked egy példányt a "Robur the Conqueror"-ból. Ebben megtalálja az összes választ a levegőnél nehezebb kérdésben! Tiszta fantázia formájában újra felvetettem ügyünket. Ön megmondhatja nekem, ha tetszik, vagy ha nem tetszik. Huszonöt évvel fiatalabb voltunk, amikor erről beszélgettünk..." Volker Dehs. Jules Verne. Rowohlt Taschenbuch Verlag GmbH, 101. o. (1986. március 2.) 
  15. szerk.: Kuczka Péter: A rejtélyes Verne Gyula. Budapest: Kozmosz Könyyek, [1978] 
  16. La Médiathéqu de l'Architecure et du Patrimoine. (Hozzáférés: 2020. június 2.)

Források szerkesztés