Nagy szelindekdenevér

emlősfaj

A nagy szelindekdenevér (Tadarida teniotis) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a szelindekdenevérek (Molossidae) családjába tartozó faj.

Nagy szelindekdenevér
A feje közelről
A feje közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Szelindekdenevérek (Molossidae)
Nem: Tadarida
(Rafinesque, 1814)
Faj: T. teniotis
Tudományos név
Tadarida teniotis
(Rafinesque, 1814)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy szelindekdenevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szelindekdenevér témájú médiaállományokat és Nagy szelindekdenevér témájú kategóriát.

A Tadarida emlősnem típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

A Földközi-tenger mellékén sokfelé elterjedt. Európa mediterrán területein, Ausztria és Svájc egyes vidékein, Japánban, Észak-Koreában, Afganisztánban, Kirgíziában, Iránban, Kis-Ázsiában, a Himalájában, Algériában, Egyiptomban, Marokkóban, hozzánk legközelebb Szlovénia és Horvátország tengerparti sziklás vidékein. Magyarországon még nem látták.[1]

Alfajai szerkesztés

  • Tadarida teniotis rueppelli
  • Tadarida teniotis teniotis

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 8,2–8,7 centiméter, farokhossza 4,6–5,7 centiméter, magassága 1,05–1,2 centiméter, alkarhossza 5,8–6,3 centiméter, fülhossza 2,7–3,1 centiméter, testtömege pedig 20–50 gramm. Igen nagy termetű denevérfaj. Zömök felépítésű, lába vaskos. Szárnya hosszú, keskeny. Hatalmas fülei elülső szélükön összeérnek. Fülfedője majdnem négyszögletes, felső szegélye vízszintesen lemetszett. Bundája egyszínű fakóbarna, testhez simuló, a szőrök rövidek. Farkának fele, de legalább egyharmada túlnyúlik a farkvitorlán. Hátsó karmán nincsen sarkantyúkaréja, mint a nagyságban hozzá közel álló rőt koraidenevérnek. Arca csúcsos, alsó állkapocsa pedig rövid. Lábfeje nagy.[1]

Életmódja szerkesztés

A nagy szelindekdenevér házakban, templomokban és romokban szeret meghúzódni. Vadászni sötétedés után indul, nyílt területeken, magasan repül. Röpte gyors, csapongó, apró rovarokat zsákmányol. Az Alpokban 2300 méteren is látták.[2] Ökológiai igényei alig ismertek.

Szaporodás szerkesztés

A nőstények egyetlen utódot hoznak a világra.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  2. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131-132. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  3. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 132. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források szerkesztés