Nagyatádi Szabó István-féle földreform
A Nagyatádi Szabó István-féle földreform egy jelentős magyarországi gazdasági intézkedés 1920-ban, amelyet Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter nyújtott be.
Története
szerkesztésA földbirtokrendezés gondolata Magyarország már a 19. század közepén felmerült. Kisebb-nagyobb próbálkozások után 1919-ben a Tanácsköztársaság tett lépéseket a földbirtokok rendezése ügyében, azonban nem járt sikerrel. A kommunisták bukása után Nagyatádi Szabó István kisgazdapárti politikus nevéhez fűződött a Horthy-korszak földbirtokrendezési kísérlete.
Pártja választási győzelme ellenére Nagyatádit kezdetben megpróbálták távol tartani a földművelési tárcától, amit kétszer is a nagybirtokosokhoz közelebb álló Rubinek Gyulának juttattak. Ezután Rubinek – hiába párttársak – kihagyta Nagyatádit a törvénytervezet előkészítéséből, és teljesen a saját, gyenge földreform javaslatát akarja beterjeszteni. Nagy belső csaták után Nagyatádi, párton belüli erős támogatottságával kikényszerítette az egyeztetést. Kellő kompromisszumok és megegyezés esetére Horthy és Teleki kormányfő neki ígérte a földművelési tárcát. Rubinek alig változtatott, a kormány úri miniszterei őt támogatták. Nagyatádi a kormányból ellenzékbe vonulást mérlegelte. Végül beadta a derekát, talán félve kormányválság esetén a földreform további elhúzódásától, és saját neve alatt felvállalta a Rubinek által kidolgozott gyenge, szűkkörű földreformtörvény-javaslat beterjesztését. Az agrárius sajtó már a törvény vitája során a földreform elárulásával vádolta meg Nagyatádit. 1923-ban és 1924-ben a nemzetgyűlésen az legenergikusabb ellenzői a földreformnak boldogfai Farkas Tibor és gyulai Gaál Gaszton legitimista politikusok voltak.[1][2]
A földreform-törvény (1920. évi XXXVI. tc.) elfogadása után végül a 500 000 igénylő átlagosan mindössze egy holdnyi , gazdaságilag életképtelen termőföldhöz jutott. Az ország mezőgazdasági területéből mindössze 8,5%-ot vettek igénybe. A végrehajtás kudarcát látva Nagyatádi módosító javaslatot készíttetett a törvényhez, emiatt azonban a korábbinál is élesebb, denunciáló támadások össztüzébe került.
1924-ben az úgynevezett földreform-novella (1924. évi VII. tc.) alakította a törvény végrehajtását.[3]
1924 őszén lemondott tisztségéről, majd hamarosan elhunyt.
A nagybirtokok teljes felszámolását csak 20 évvel később, a második világháború utáni tulajdonrendezés keretében végezték el:
Irodalom
szerkesztés- Bodrogközy Zoltán: A magyar agrármozgalmak története. Kossuth Lajos fellépésétől Nagyatádi Szabó István haláláig; Egyetemi Ny., Bp., 1929
- Nagyatádi Szabó István; Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság, Bp., 1935
- Bodnár István: Nagyatádi Szabó István pályafutása; Sarló, Bp., 1947 (Paraszt könyvtár)
- Fehér Lajos: Nagyatáditól a földreformig; Szikra, Bp., 1947 (Szabad Föld könyvtára)
- Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt; Akadémiai, Bp., 1966 (Dunántúli tudományos gyűjtemény. Series geographica)
- Nagyatádi Szabó István emlékkönyv. 1863–1924; Kávássy Sándor et al.; Magyar Mezőgazdasági, Bp., 1995
- Nagyatádi Szabó István Emlékház; összeáll. Lambert Győzőné; Arany-Korona Alapítvány, Bp., 2004
- A két somogyi földosztó miniszter. Nagyatádi Szabó István születésének 150. évfordulója tiszteletére 2013. október 5-én, Nagyatádon megtartott tudományos emlékülés; szerk. Bősze Sándor; Önkormányzat–Nagyatádi Kulturális és Sport Központ, Nagyatád, 2014 (Múltidéző)
- Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Archiválva 2021. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Osiris Kiadó, Budapest, 2010
- Nagy, József (1989) A Földreform-novella (1924. évi VII.tc.) létrejöttének körülményei Az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 19. köt.). Tanulmányok a történettudomány köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Historiae. pp. 83–104. ISSN 0239-1422
Elektronikus hivatkozások
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Szózat, 1923. december (5. évfolyam, 273-295. szám)1923-12-08 / 279. szám
- ↑ Uj Nemzedék, 1924. február (6. évfolyam, 29-50. szám)1924-02-15 / 38. szám
- ↑ https://epa.oszk.hu/03200/03254/00006/pdf/EPA03254_torteneti_tanulmanyok_2010_18_163-180.pdf
