Nahács
Nahács (szlovákul Naháč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
| Nahács (Naháč) | |||
 | |||
| Nahács | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1426 | ||
| Polgármester | Vladimír Kašša | ||
| Irányítószám | 919 06 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 394 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 246 m | ||
| Terület | 19,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 17° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 17° 31′ 60″ | |||
| Nahács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nahács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Nagyszombattól 20 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
1426-ban "Nahaacz" néven említik először, a jókői és szomolányi uradalomhoz tartozott. A 16. században délről érkező, a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt, akik idővel beolvadtak a szlovák többségbe, de később is megfigyelhető az -ics végű vezetéknevek gyakorisága. Lakói főként favágással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1618-ban gróf Erdődy Kristóf a falu feletti magaslatra Szent Katalin tiszteletére templomot és kolostort építtetett, melynek emeletnyi magas romjai ma is uralják a tájképet. A kolostorban kezdetben mintegy 50 ferences szerzetes élt. Több mint 150 évi működés után, 1786-ban II. József rendelettel oszlatta fel a szerzetes rendeket, ekkor a kolostor is megszűnt.
Vályi András szerint "NAHÁCS. Elegyes horvát, és tót falu Posony Várm. lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, szántó földgyei, mivel követsesek, igen szűken termesztik a’ gabonát, erdeje van."[2]
Fényes Elek szerint "Nahács, tót falu, Poson, most F. Nyitra vmegyében, Nádashoz keletre 1 órányira a Fejérhegyek közt 461 kath., 13 zsidó lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, sovány földekkel, vízimalommal; 1/2 fertálynyira a helységtől a hegyek közt áll magában egy régi sz. ferenczi klastrom, remeteházzal együtt. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. N.-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 516, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 446 lakosából 444 szlovák volt.
2011-ben 460 lakosából 453 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1596-ban épült.
- A Szent Katalin kolostor tekintélyes romjai a falutól 40 percre találhatók.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1623-ban Korompay Péter 1679-től váci, 1681-től egri, majd 1686-tól nyitrai püspök, királyi kancellár.
- Itt élt és dolgozott a falu papjaként 1780 és 1807 között Fándly György (Juraj Fándly), az első szlovák írók egyike. A plébánia falán emléktáblája áll. 1990-ben, születésének 240. évfordulóján az épületben emlékmúzeuma nyílt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.