Napkút Kiadó

A Napkút Kiadó 2003-ban jött létre, az 1999-től megjelenő Napút folyóirat kiadói bázisaként. Elsősorban verseskönyvek, drámagyűjtemények, tanulmánykötetek, műfordítások kiadását tekinti elsődleges céljának. 13 sorozattal rendelkezik, huszonhat nyelvből jelentek meg fordításkötetei.

Alapítása

Szondi Eszter Bojána, Szondi György és Szondi Bence, a Napkút Kiadó munkatársai (2013)

A kiadót Szondi György alapította 2003-ban, azzal a céllal, hogy az 1999 óta megjelenő Napút folyóirat mögé kiadói bázist teremtsen, egyúttal lehetőséget biztosítva a periodika megjelentetése mellett a könyvkiadásra.

Nevének eredete szintén a folyóiratra utal vissza,^[1] és szándék szerint a kiadó neve is Napút lett volna. Mivel azonban az alapítás előtt röviddel ez (mint kiadói név) foglalttá vált, a Napkút elnevezésre esett a választás.

Tevékenysége

A Napkút Kiadó elsősorban olyan kevésbé vállalt kiadványokat igyekszik megjelentetni, melyeknek terjesztése kevéssé nyereséges: verseskönyvek, drámagyűjtemények, tanulmánykötetek, továbbá műfordítások,^[2] azok is főleg kisebb népek (pl. bolgár, szerb, finn, norvég, számi, izlandi stb.) irodalmából.

A kiadó 13 sorozata is ezen ars poetica jegyében született és él. A sorozatok közül kiemelhető a Kútfő Bibliotéka (friss kutatói összefoglalások a kultúra területén), az Ómúltunk Tára (új tudományos megközelítések, kismonográfiák), a Hang – Kép – Írás (dokumentumok a jelzett hármasságban, ebben szerepelt eddig Mészöly Miklós, Orbán Ottó, Bella István, Szabó Magda), Sánta Ferenc és Lázár Ervin.

A Napkút adja ki az évente tíz (minden esetben tematikus) számmal jelentkező Napút folyóiratot, a folyóirat mellékleteként 2006 óta jelentkező Káva-Téka füzetsorozatot, az Eleink őstörténeti folyóiratot, továbbá különböző szerzőktől évi ötven-hetven könyvet.

Fontos törekvése a kiadónak, hogy teret nyisson pályakezdő alkotóknak, illetve "visszahozzon" a hallgatásból olyan idősebb írókat, akiknek régóta nem jelent meg új kötete. Utóbbira példa Hubay Miklós, akinek Két kuruc beszélget és Aztán mivégre az egész teremtés? című kötetei a Napkútnál jelentek meg 90, illetve 92 éves korában, tíz év írói visszavonultság után. Hasonlóan a Napkútnál jelent meg kötete hosszú idő után Babics Imrének, Bognár Antalnak, Csörsz Istvánnak, Isztray Botondnak, Kemenczky Juditnak és Sebők Évának.

Jellemzően a kiadónál jelentetik meg műveiket 10 év óta, és közel esztendei gyakorisággal: Báthori Csaba, Lászlóffy Csaba, Noth Zsuzsánna és Verrasztó Gábor.

A Napkút által meghirdetett pályázatok közül említést érdemel a minden évben ismétlődő Cédrus-pályázat, amelyre műfaji megkötés és terjedelmi korlát nélkül beküldhető bármi, illetve a haiku-pályázat, amelyet 2008 óta minden évben tematikus formában kiírnak, és eredményét, a kiemelt pályaműveket a Napút folyóirat közli.

A Napút-levéllel és -éremmel alkotóéletük delelőjén álló művészeket, tudósokat jutalmazza a kiadó (eddigi díjazottak: Bertalan Tivadar, Doncsev Toso, Erdélyi István, Katona Tamás, Lászlóffy Aladár, Mohás Lívia, Radnóti Zsuzsa, Kiss Anna). A Hetedhét Napút-díjat a műfordítói teljesítmény elismeréseként adják ki (Báthori Csaba, Galgóczy Árpád, Gállos Orsolya, Szénási Ferenc, Tasnádi Edit, Bognár Antal, Kovács katáng Ferenc).

A kiadó jelmondata: "Egyedül együtt jobb."

Munkatársak

A kiadó tulajdonosa és vezetője Szondi György, tördelőszerkesztő Szondi Bence, szerkesztőségi titkár Szondi Eszter Bojána, szöveggondozó Kovács Ildikó.

Szerkesztők: Bába Szilvia (művelődés), Babics Imre (vers), Balázs Géza (nyelvművelés), Bognár Antal (évkönyv), Borbély András (dokumentum), Elek Szilvia (zene), Toót-Holló Tamás (próza), Sebeők János (környezet), Vincze Ferenc (műbírálat), Wehner Tibor (művészet).

Jegyzetek

↑ A napút szó Fazekas Mihály csízióiban szerepel először: „…A szélességet az ég derekán keresztűl méltán nevezhetjük tehát Napútnak.”
↑ A kiadónak eddig (2013. augusztus) huszonhat nyelvből jelentek meg fordításkötetei, és ezek az összes kiadott kötetüknek közel negyedét adják.

Források

A Napkút Kiadó honlapja

További információk

[1] A napút szó Fazekas Mihály csízióiban szerepel először: „…A szélességet az ég derekán keresztűl méltán nevezhetjük tehát Napútnak.”

[2] A kiadónak eddig (2013. augusztus) huszonhat nyelvből jelentek meg fordításkötetei, és ezek az összes kiadott kötetüknek közel negyedét adják.

[1]

[2]