Wikipédia

Naszreddin

szúfi hodzsa (tanító), 13. század

Naszreddin (perzsául: ملا نصرالدین, arabul: جحا ford.: Joĥa ,نصرالدين „a hit győzelme”; törökül: Nasreddin Hoca, kazakul: Qojanasır, bosnyákul: Nasrudin hodža) szúfi hodzsa (tanító) volt a 13. században, valahol Irán területén,[2] a Szeldzsuk-dinasztia uralkodása idején.[3] Sok közel-keleti és közép-ázsiai nép vallja magáéinak a Naszreddin történeteket,[4] például az afgánok,[5] az irániak[3] a törökök[5][3][6][7] és az üzbégek.[8] Nevét a különböző nyelveken különféleképpen írják, és általában kapcsolódik hozzá a hodzsa (tanító, mester; tiszteletre méltó férfi, aki járt Mekkában), mulla (vallási kérdésekben jártas egyházi személy) vagy efendi (úr) megszólítás. Kínában Afanti néven, az ujgur törzs népi hőseként ismerik.[9][10][11]

Naszreddin
Született1208
Nasrettinhoca
Elhunyt1284 (75-76 évesen)[1]
Akşehir
ÁllampolgárságaIkóniumi Szultánság
Foglalkozása
  • kádi
  • savant
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszreddin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Naszreddin történetei humorosak, és általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot fogalmaznak meg, gyakran nagyon ellentmondásos, sokszor abszurd formában.

Naszreddin eredete és hagyatéka szerkesztés

 
Naszreddin gyakran ülte meg szamarát fordítva.

Mivel Naszreddint több nép is sajátjának érzi, születésének helyéről is vitatkoznak. Az egyik legenda szerint a hodzsa Anatóliában született, a sivrihisari Hortu falucskában, Eskişehir tartományban, a 13. században.[6][8]

Naszreddin emlékének tisztelegve Eskişehirben minden évben megtartják a Nemzetközi Naszreddin Hodzsa Fesztivált július 5–10. között.[12]

Generációkon keresztül szájról szájra terjedtek Naszreddin történetei, melyek beépültek a török folklórba. Bár az anekdoták falusi környezetben játszódnak, moráljuk mégis időtlen. Némely régiók saját karaktereiket is létrehozták Naszreddin mintájára, máshol pedig a napi életbe is beépültek a történetek, több ezer található belőlük, az élet szinte minden szituációját lefedve.[13]

Naszreddin meséi szerkesztés

A Naszreddin-meséket az egész Közel-Keleten, Ázsia és Európa számos országában jól ismerik. Ha felületesen szemléljük őket, akkor egyszerű humoros történeteket, vicceket látunk, melyekkel az emberek teaházakban, kávézókban és kerti partikon szórakoztatják egymást. Naszreddin történeteiben a humor azonban csak egy réteget képez, alatta találjuk a történet morálját, ez alatt pedig a miszticizmus egy még mélyebb rétegét fedezhetjük fel.[14] A legrégebbi ismert Naszreddin-feljegyzés 1571-ből való.

Bulgáriában a Naszreddin név antagonistaként szerepel a vélhetően oszmán korban keletkezett történetekben, melyeknek főszereplője Hitar Petar.[15]

A művészetekben szerkesztés

Az orosz zeneszerző, Sosztakovics a 13. szimfónia című művében más hasonló humoros népi figurák mellett Naszreddinnek is emléket állít. A Jevgenyij Jevtusenko által írt szöveg pedig a humort, mint fegyvert mutatja be a tirannoszokkal szemben. Leonyid Szolovjov orosz író két regényben is feldolgozta élettörténetét: A csendháborító és Az elvarázsolt herceg számos nyelven megjelent, magyarra Illyés Gyula fordította őket.

Az irodalomban és színpadon magyarul szerkesztés

  • Naszreddin hodsa tréfái; török (kisázsiai) szövegét gyűjt., ford., jegyz. Kúnos Ignác; Akadémia, Bp., 1899 (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből)
  • Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái (MEK) Naszreddin mesternek, a Közel és Távol Keleten ismert bölcs és híres kisázsiai hodzsának csalafintaságai és mulatságos esetei; Kner, Gyoma, 1926; reprint: Terebess Kiadó, Budapest, 1996, ISBN 963-04-6689-9
  • Kúnos Ignác: Mosolygó napkelet: Hodzsastrófák, török tréfák; Budapest, Szőllősi, 1930
  • Mustafa Ruhi Sirin: A világot kinevető ember. Naszreddin Hodzsa tréfái versben; ford. Csáki Éva; Napkút Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-263-067-0
  • Történetek szúfi dervisekről és Naszreddin hodzsáról; ford. Haskó György; magánkiadás, Bp., 2019
  • Kürti Kovács Sándor: Történetek Naszreddin Hodzsáról, General Press Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-9648-30-2
  • Viorica Dinescu: Naszreddin Hodzsa, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1974, fordította Balogh József
  • Zdzislaw Nowak: Hol nincsenek legyek? – A bölcs Naszreddin Hodzsa kópéságai és logikai fejtörői, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Nemere István, ISBN 963-11-3655-8
  • Timur Zulfikarov: Naszreddin Hodzsa első szerelme, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1980, fordította Galvács Adél, ISBN 963-11-2073-2
  • Rakovszky József: Naszreddin Hodzsa meséi – Eredeti török forrás alapján, "Szózat" Irodalmi és Művészeti Klubok Országos Központja, Budapest, 1993
  • Leonyid Szolovjov: Az elvarázsolt herceg, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977
  • Leonyid Szolovjev-Viktor Vitkovics: A csendháborító – Naszreddin Hodzsa, Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Budapest, 1945

A csendháborító színpadon szerkesztés

  • Leonyid Szolovjev: Csendháborító. Naszreddin Hodzsa
  • Szolovjev–Vitkovics: Naszreddin kalandjai
  • A csendháborító (TV-játék), 1980, Naszreddin Hodzsa – Harsányi Gábor, zeneszerző: Ránki György

Diafilmen szerkesztés

Példák szerkesztés

A nap vagy a hold? szerkesztés

Azt kérdezik egyszer a hodzsától, hogy a napnak vehetni-e több hasznát, avagy a holdnak-e? Azt feleli a bölcs hodzsa: - Nappal kél fel a nap és így nem veszi az éjjelnek hasznát. A hold éjszaka kél fel és világossá teszi a mindenséget. Így hát a holdnak veszik több hasznát.[16]

Házat a mezőre szerkesztés

Panaszkodik egy ember a hodzsának, hogy sose lát napot a háza. - Hát a meződ lát-e napot? – kérdi tőle a hodzsa. - Persze hogy lát, – feleli az ember. - Akkor vitesd a mezőre a házad, – feleli a hodzsa.[16]

Tréfa a mecsetben szerkesztés

A mecsetbe várták a hodzsát, hogy elimádkozza az aznapi imádságokat. Jó kedvükben voltak a hívők és meg akarták tréfálni a hodzsát. - Ha majd beteszi ide a lábát és üdvözöl bennünket, ne köszönjünk neki vissza, – volt a közös megállapodásuk. – Vajon mit szól majd a hodzsa? Rövidesen meg is jön a hodzsa és amint köszönti a hívőit, senki se köszön neki vissza. Szétnéz közöttük és mintha nem is látná őket, így szól maga-magának: - Úgy látszik, hogy senki se jött ma a templomba, egymagamra maradtam, – szólt és magukra hagyta őket.[16]

Az íze ugyanaz szerkesztés

Amikor a szomszéd gyerekek meglátták, hogy Hodzsa a szamarán a szőlőhegyről közeledik, a szamár hátán két szőlővel teli kosárral, azonnal körbevették és kóstolót kértek tőle. Hodzsa kiemelt egy fürt szőlőt, lecsipkedte róla a szemeket és minden gyereknek adott egy szőlőszemet. „Olyan sok szőlőd van, de alig adsz belőle” – méltatlankodtak a gyerekek. „Semmi különbség, ha egy teli kosár szőlőd van, vagy csak egy szemed, mert az íze ugyanaz.” – válaszolta Hodzsa.[17]

UNESCO szerkesztés

Az UNESCO az 1996–97-es évet Nemzetközi Naszreddin Évnek nyilvánította.

Névváltozatok szerkesztés

Naszreddin nevének több változata is ismert, úgy mint Nasrudin, Nasr ud-Din, Nasredin, Naseeruddin, Nasruddin, Nasr Eddin, Nastradhin, Nasreddine, Nastratin, Nusrettin, Nasrettin és Nastradin.

Neve elé a különböző kultúrákban különböző címeket illesztettek: Hoxha, Khwaje, Hodja, Hojja, Hodscha, Hodža, Hoca, Hogea, Hodza.

Az arab nyelvű kultúrákban gyakran előzi meg nevét egyike az alábbiaknak: Djoha, Djuha, Dschuha, Giufà, Chotzas, Mullah, Mulla, "Molla, Maulana", Efendi, Ependi.

A szuahéli kultúrában a karakter neve Abunuwasi.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ BNE authority file. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  2. ↑ Shah, 9. o.
  3. ↑ a b c The outrageous Wisdom of Nasruddin, Mullah Nasruddin, (LINK Archiválva 2007. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben); 2007. február 19.
  4. ↑ NASRUDDIN MULLA: THE SUFI JESTER, (LINK Archiválva 2008. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben); 2007. február 20.
  5. ↑ a b Mulla Nasruddin, (LINK Archiválva 2007. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben); 2007. február 20..
  6. ↑ a b NASRETTİN HOCA. Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 28.)
  7. ↑ TURKIC HERO - NASREDDIN HOJA. [2008. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
  8. ↑ a b Fiorentini, Gianpaolo. Nasreddin, una biografia possibile, Storie di Nasreddin [archivált változat]. Torino: Libreria Editrice Psiche (2004). ISBN 88-85142-71-0. Hozzáférés ideje: 2006. december 28. [archiválás ideje: 2018. december 26.] 
  9. ↑ Afanti de gu shi (A collection of the Uighur people's folktales as well as information about their customs and life styles) ISBN 957-691-004-8
  10. ↑ J.C. Yang, Xenophobes Guide to the Chinese, Oval Books, ISBN 1-902825-22-5
  11. ↑ "The Effendi And The Pregnant Pot - Uygur Tales from China"; New World Press; Beijing, China
  12. ↑ Akşehir's International Nasreddin Hoca Festival and Aviation Festival - Turkish Daily News Jun 27, 2005. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
  13. ↑ Rodney Ohebsion, A Collection of Wisdom, Immediex Publishing (2004), ISBN 1-932968-19-9.
  14. ↑ Idris Shah, The Sufis, W.H. Allen (1964) ISBN 0-385-07966-4
  15. ↑ Хитър Петър, „Ravasz Péter” lásd bolgár wikipédia
  16. ↑ a b c mesék naszreddin Hodzsától. [2008. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 10.)
  17. ↑ A szőlőskertek meséiből. [2008. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 7.)

Források szerkesztés

  • Idries Shah, The Exploits of the Incomparable Mulla Nasrudin / The Subtleties of the Inimitable Mulla Nasrudin, Octagon Press (2003), p. ix, ISBN 978-0-86304-086-3.

További információk szerkesztés

 
Az angol Wikikönyvekben
további információk találhatók
Naszreddin témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Naszreddin&oldid=26560613”