Főmenü megnyitása

Nexhip Draga bég vagy albánosan Nexhip Bej Draga (Mitrovicsa, 1867Bécs, 1921. július 21.[2]) a macedóniai albánság egyik politikai vezetője az albán függetlenségi harcok időszakában, az 1900-as–1910-es években.

Nexhip Draga
Született 1867
Mitrovica
Elhunyt 1921. július 21. (53-54 évesen)[1]
Bécs
Állampolgársága albán
Foglalkozása politikus
Halál okarák

ÉletútjaSzerkesztés

Koszovói muzulmán család sarja volt. Apai nagyapja, Ali Ferhat Draga bég volt a jenipazari új mecset építtetője; apja, Ali Draga pasa az 1877–1878-as orosz–török háborúban tüntette ki magát, amiért a szultántól elnyerte a pasa címet és egy 5 ezer hektáros földbirtokadományt Koszovóban, az Istog melletti Mojstirnál (ma Istočni Mojstir, Szerbia).[3] Nexhip öccse, Ferhat Draga (1880–1944) szintén politikai pályára lépett, a koszovói albánság egyik vezéralakja volt.[4]

Köprülüben (ma Velesz, Macedónia) végzett alapiskoláit követően Konstantinápolyban folytatott közigazgatási tanulmányokat (rövid ideig feltehetően Párizsban is képezte magát). Szülőföldjére visszatérve vásárolt egy gőzüzemű fűrészmalmot, és vállalkozásba fogott, emellett 1896 és 1902 között Kratova, Jenipazar és Köprülü kajmakámja volt.[5] A Hasan Prishtinához fűződő ismeretsége révén egyre inkább bevonódott az albánok függetlenségi törekvéseibe, s Bajram Currival együtt az illegális ifjútörök Egység és Haladás Bizottság macedóniai szervezetének tagja lett.[6] Az albánság monasztiri kongresszusának résztvevőjeként támogatta a latin betűs albán ábécé bevezetését.[7] Az ifjútörök forradalom győzelme után, 1908-tól a konstantinápolyi parlament tagja, Üszküp követe lett.[8] Az alsóház több más albán tagjával (Prishtina, Ismail Qemali, Shahin Kolonja és mások) együtt egyre kevésbé tudtak azonosulni az ifjútörökök politikai módszereivel és céljaival, így Hasan Prishtina mellett az 1912-es albán felkelés egyik politikai vezetője lett.[9] Az 1912. május 20-ai juniki gyűlésen megjelent albánok az ifjútörök kormányzat elűzését tűzték ki célul,[10] s fegyveres felkelésüket végül siker koronázta: az ifjútörök kormány megbukott, s az új oszmán kabinet ígéretet tett a birodalmon belüli albán vilajet megalakítására.[11]

 
A Honmentők Fekete Társaságának jelvénye

1912 októberében azonban kitört az első Balkán-háború, amelynek első heteiben Montenegró, Szerbia és Görögország lerohanta az albán lakta területek nagy részét. Október 14-én hazafias koszovói albán vezetők egy csoportja – Hasan Prishtina, Nexhip Draga, Bajram Curri, Midhat Frashëri és mások – Üszküpben találkozott a Honmentők Fekete Társasága (albán Shoqëria e Zezë për Shpëtim) nevű titkos egyesület gyűlésén, amelyen hitet tettek amellett, hogy fegyverrel őrzik meg népük függetlenségét és Albánia területének egységét.[12] Az üszküpi gyűlés után azonban a katonai helyzet drámaian fokozódott. Az elkövetkező napokban a szerb sereg már Koszovó földjén járt, az albán vezetőket, köztük Dragát letartóztatták és Belgrádban fogolyként őrizték.[13]

Draga belgrádi fogságából kiszabadulva visszatért szülőföldjére. Egészségi állapota megszenvedte a megpróbáltatásokat, 1918-ban egy bécsi szanatóriumban kezelték. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulását követően, 1919 augusztusában Kenan Zijával együtt Bitolában megalakították az Iszlám Társaság az Igazság Védelméért elnevezésű pártot (Islam Muhafazai Hukuk Cemiyeti, rövid albán és szerb nevén Xhemijet, illetve Džemijet), amelynek 1919. december 18-án vezetőjévé is megválasztották.[14] 1920-ban pártjának öt másik tagjával együtt bekerült a belgrádi parlamentbe.[15] Egészsége azonban csakhamar ismét leromlott; miután torokrákot diagnosztizáltak nála, Bécsben kezelték, ahol egy operáció következményeként életét vesztette.[16] Pártja vezetését öccse, Ferhat Draga vette át.[17]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Biographical Dictionary of Albanian History
  2. Elsie 2013 124
  3. Elsie 2013 124
  4. Elsie 2013 123
  5. Elsie 2013 124
  6. Elsie 2013 124
  7. Elsie 2013 124
  8. Pearson 2004 2 Csaplár 2010 213 Elsie 2013 124
  9. Pearson 2004 24 Csaplár 2010 218 Elsie 2013 124
  10. Pearson 2004 24 Csaplár 2010 217–218 Elsie 2013 124
  11. Pearson 2004 27
  12. Pearson 2004 29 Csaplár 2010 263
  13. Csaplár 2010 263–264 Elsie 2013 124
  14. Elsie 2013 125
  15. Elsie 2013 125
  16. Elsie 2013 125
  17. Elsie 2013 125

ForrásokSzerkesztés

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137