Nyomát

falu Romániában, Maros megyében

Nyomát (románul: Maiad) falu Romániában, Maros megyében. Nyárádgálfalva községhez tartozik, lakossága 2011-ben 453 fő volt.

Nyomát (Maiad)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségNyárádgálfalva
Rangfalu
KözségközpontNyárádgálfalva
Irányítószám547249
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód116910
Népesség
Népesség259 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság300 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 10″, k. h. 24° 42′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 10″, k. h. 24° 42′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyomát témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A falu a Nyomát patakának észak-déli irányú völgyében fekszik, Marosvásárhelytől 12 km-re keletre, Nyárádgálfalvától 3 km-re északnyugatra. A falut dombok veszik körül, ezek közül legmagasabb a 498 méteres Nyomáti-tető (Dealul Maiad), ahonnan kiváló rálátás nyílik Nyomátra és a környező falvakra.

Nevének eredete szerkesztés

A hagyomány szerint nevét egy Moniat (vagy Maniat) nevű remetéről kapta, aki kápolnát épített ide, feltehetőleg a 13. század elején,[2] vagy a 14. században.[3] Temploma védőszentje után egykor Boldogasszonyfalvának is hívták.

Legelőször 1513-ban említik Monyath néven.[4] 1567-ben Monyat, 1580-ban Moniat vagy Boldogasszonyfalva, 1583-ban Moniád néven jelenik meg. A Monyat név szerepel egy jóval későbbi, 1764-es okmányban is.[2]

A Nyomát névalak 1713-ban jelenik meg először, majd a 19. századtól ez lesz az általánosan használt forma. Román elnevezése 1857-ben Niomatu, 1909-től Maiad.[4]

Története szerkesztés

A Moniat remete által épített katolikus kápolnát a faluközpontban álló unitárius templom elődjének tartják, és az Árpád-korra datálják. A reformáció után a reformátusok és az unitáriusok használták, majd 1634-ben a többségben levő unitárius híveknek ítélték. A reformátusok ekkor külön templomot építettek.[5]

A falut 1567-ben 9 háztartással jegyezték, a 19. század közepén 83 házat számlált.[2] 1910-ben 688, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1966-ban 543, 1992-ben 400,[6] 2002-ben 414, 2011-ben 453 lakosa volt.[7]

Látnivalók szerkesztés

  • Unitárius templomának elődje román stílusban épült, korabeli freskókkal. 1634-ig az unitáriusok a reformátusokkal közösen használták, ekkor a többségben levő unitáriusoknak ítélték oda. Országos jelentőségű műemlék.[3]
  • Mai református templomának elődje 1893-ból származik; az 1990-es években újjáépítették.[8]
  • Mai ortodox temploma 1919-ből származik.[9]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. a b c Orbán Balázs. X. Nyárád-Szent-László és vidéke, A Székelyföld leírása, IV. Marosszék. Pest: Ráth Mór (1868) 
  3. a b Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  4. a b Maiad. Arcanum Kézikönyvtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  5. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  6. Nyomát). Kutyahon. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  7. Nyárádgálfalva. ispmn.gov. [2017. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  8. Nyomát. Küküllői Református Egyházmegye. [2017. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  9. Cristache-Panait, Ioana. Biserici de lemn, monumente istorice din Episcopia Alba Iuliei. Gyulafehérvár: Editura Episcopiei Ortodoxe Române, 207. o. (1987) 

További információk szerkesztés