Oberwölz osztrák város Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 2980 lakosa volt.

Oberwölz
Oberwölz 2009 118.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Muraui járás (2015. január 1. – )
Alapítás éve2015
Irányítószám 8831, 8832
Körzethívószám 03581, 03587
Forgalmi rendszám MU
Népesség
Teljes népesség2960 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság832 m
Terület210,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oberwölz (Ausztria)
Oberwölz
Oberwölz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 12′ 10″, k. h. 14° 16′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 10″, k. h. 14° 16′ 51″
Oberwölz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oberwölz témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Oberwölz a Muraui járásban
 
Rothenfels vára
 
A Hintereggi-kapu Oberwölzben

Oberwölz Felső-Stájerországban fekszik a Wölzer Bach (a Mura bal oldali mellékfolyója) mentén, a Wölzi-Tauern hegységben. Az önkormányzathoz 7 katasztrális községben[2] 11 település tartozik: Eselsberg (138 lakos), Hinterburg (120), Krumegg (56), Mainhartsdorf (374), Oberwölz (Stadt) (374), Raiming (306), Salchau (180), Schönberg-Lachtal (418), Schöttl (104), Vorstadt (603), Winklern bei Oberwölz (334).

A környező önkormányzatok: délkeletre Scheifling és Niederwölz, délre Teufenbach-Katsch, nyugatra Sankt Peter am Kammersberg, északnyugatra Sölk, északra Irdning-Donnersbachtal, északkeletre Pusterwald és Pölstal, keletre Unzmarkt-Frauenburg.

TörténeteSzerkesztés

A Wölzer Bach völgye a leletek tanúsága szerint a bronzkor óta lakott, fontos kereskedelmi útvonal vezetett át rajta, összekötve a Mura-völgyet a Sölk-hágón át az északi alpesi régióval.

II. Henrik német király (később császár) 1007-ben kancellárjának és tanácsadójának, Egilbert von Freising püspöknek adományozta Welz és Katsch birtokokat. Ettől kezdve, egészen 1803-ig Oberwölz a freisingi püspökök tulajdonában maradt. A település a 12. század közepén még csak mindig csak kis falu volt, de ezután fejlődésnek indult. I. Albert herceg 1298-ban engedélyezte városfal építését, 1305-ben pedig Oberwölz városjogot kapott.

Miután városfala megépült, az nem csak a település védelmét szolgálta, hanem egészen 1656-ig megszabta a püspöki joghatóság határát. A pallosjogot a frauenburgi törvényszék gyakorolta, de a fenti évben a rothenfelsi uradalomhoz került át, és ott is maradt 1803-ig. Oberwölz a középkorban ismert volt kézműveseiről, különösen tímárjairól és takácsairól, de jelentős volt a parfümgyártásban használt havasi macskagyökér (Valeriana celtica) kereskedelme is. Ekkor épültek templomai és a főtér házai. A kézművesség hanyatlása után a gazdaság fő szereplőjévé a Schöttlbach patakon épült vashámor lépett elő. A helyi vasipar a 19. század végén tönkrement, miután a stájer vasfeldolgozás Leobenben és Vordernbergben koncentrálódott. A 20. század elején a macskagyökér is elvesztette korábbi jelentőségét, a kereskedelmi útvonalak pedig máshová helyeződtek át, így a város gazdasága lehanyatlott, lakossága pedig elvándorolt. Mivel a népesség nem növekedett, több helyre sem volt szükség és a középkori városfal szinte eredeti állapotában fennmaradt.

1899-ben a város területét szétválasztották Oberwölz Stadt és Oberwölz Umgebung önkormányzatokra. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Oberwölz Stadt, Oberwölz Umgebung, Schönberg-Lachtal és Winklern bei Oberwölz községekből létrehozták a mai Oberwölz önkormányzatát.

LakosságSzerkesztés

Az oberwölzi önkormányzat területén 2017 januárjában 2980 fő élt és ezzel a tartomány legkisebb városának bizonyult. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját (3575 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 1,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Szt. Pankráciusz-templom
  • Oberwölz középkori városfala és városkapui
  • a Szt. Márton-plébániatemplom
  • a Szt. Zsigmond-templom (volt ispotályos templom)
  • a főtéri Mária-oszlopot az 1715-ös pestis emlékére emelték
  • a Villa Baumer
  • Rothenfels vára 1803-ig a freisingi püspöké volt és a helyi birtokait innen igazgatták.
  • Hinterburg Szt. Pankráciusz-temploma a 15. században épült
  • Schönberg Szt. Ulrik-plébániatemploma
  • Mainhartsdorf (Winklern) kastélya
  • Winklern Altöttingi Szűz Mária-temploma
  • a mesetanösvény az Oberwölzhöz kötődő meséket és legendákat mutatja be
  • az oberwölzi helytörténeti múzeum és fúvószenekar-múzeum

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Hinterburg, Oberwölz, Raiming, Salchau, Schönberg, Schöttl, Winklern.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oberwölz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.