Oborovo
Oborovo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.
| Oborovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Rugvica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Remenar |
| Irányítószám | 10372 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 574 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 46,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 101 m |
| Terület | 15,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 01″, k. h. 16° 15′ 06″45.683600°N 16.251700°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 01″, k. h. 16° 15′ 06″45.683600°N 16.251700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésZágráb központjától 26 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Száva bal partján fekszik.
Története
szerkesztésA települést 1231-ben említik először, nevét egykori Obora nevű birtokosáról kapta. Újabb említése 1350-ben történt, amikor plébániáját a pálosok vették át. A plébániához egykor a mainál jóval nagyobb terület, így a Száván túl is több település, a mai bukevjei és veleševeci plébániák területe tartozott. A falunak több birtokosa is volt, melyek közül a legjelentősebb az Erdődy család, akik a 16. századtól a 19. századig birtokolták. Iskoláját a 19. században alapították, ma azonban már nem működik. 1857-ben 1060, 1910-ben 1182 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1936-ban itt létesítették nemcsak Horvátország, hanem az egész akkori Jugoszlávia első állatorvosi rendelőjét. 1944. március 29-én a falu mellett zajlott az ún. oborovoi csata, a partizánok és a németek által is támogatott horvát usztasa erők között, melyben mintegy 150 partizán esett el. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A falunak 2001-ben 722 lakosa volt. A falunak önkéntes tűzoltóegylete, művészeti csoportja, labdarúgó klubja és vadásztársága is van. A nehézsorsú gyermekeket segítő katitász központ is működik itt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 1060 | 1061 | 1030 | 1172 | 1187 | 1182 | 1173 | 1055 | 943 | 908 | 836 | 706 | 609 | 599 | 722 |
Nevezetességei
szerkesztés- Szent György és Szent Jakab tiszteletére szentelt plébániatemploma.[3] A templom elődje, amely még fából épült 1350-ben már állt. A mai templomot 1688-ban említik először. 1757-ben barokk stílusban építették át. Különösen értékes berendezése, mely a 18. század közepéről származik, márványból épített főoltára Szent Péter és Pál apostolok szobraival. A főoltár képe, mely a lovon ülő Szent Györgyöt, felette pedig Szent Jakabot az angyalokkal ábrázolja, valamint a szószék az 1760-as években készült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája[4] a bejárat feletti felirat szerint 1735-ben épült. A kápolnában látható Mária-szobor 1703-ban készült. Máriát piros ruhában, kék palásttal a gyermek Jézussal ábrázolja, mellette Szent Domonkos és Sziénai Szent Katalin. A kápolna névadó képe Máriát karjaiban a halott Jézussal hét tőrrel a szívében ábrázolja.
- Az oborovoi csata emlékműve, ahol minden év március 29-én megemlékezést tartanak.
- A falu egyedülálló tájszólásáról is nevezetes, melyet azonban már csak az öregek beszélnek. Ennek lényege, hogy az „O”-val kezdődő szavak elé egy „J” hangot is ejtenek, így például a falujuk nevét is Joborovoként mondják.
Híres emberek
szerkesztésItt született 1867. május 22-én Stjepan Đurašin botanikus, egyetemi tanár.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2351.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5865.