Oborovo

falu Horvátországban, Zágráb megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. augusztus 26.

Oborovo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.

Oborovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségRugvica
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Remenar
Irányítószám10372
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség574 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség46,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület15,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 01″, k. h. 16° 15′ 06″45.683600°N 16.251700°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 01″, k. h. 16° 15′ 06″45.683600°N 16.251700°E
SablonWikidataSegítség

Zágráb központjától 26 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Száva bal partján fekszik.

Története

szerkesztés

A települést 1231-ben említik először, nevét egykori Obora nevű birtokosáról kapta. Újabb említése 1350-ben történt, amikor plébániáját a pálosok vették át. A plébániához egykor a mainál jóval nagyobb terület, így a Száván túl is több település, a mai bukevjei és veleševeci plébániák területe tartozott. A falunak több birtokosa is volt, melyek közül a legjelentősebb az Erdődy család, akik a 16. századtól a 19. századig birtokolták. Iskoláját a 19. században alapították, ma azonban már nem működik. 1857-ben 1060, 1910-ben 1182 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1936-ban itt létesítették nemcsak Horvátország, hanem az egész akkori Jugoszlávia első állatorvosi rendelőjét. 1944. március 29-én a falu mellett zajlott az ún. oborovoi csata, a partizánok és a németek által is támogatott horvát usztasa erők között, melyben mintegy 150 partizán esett el. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A falunak 2001-ben 722 lakosa volt. A falunak önkéntes tűzoltóegylete, művészeti csoportja, labdarúgó klubja és vadásztársága is van. A nehézsorsú gyermekeket segítő katitász központ is működik itt.

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
1060 1061 1030 1172 1187 1182 1173 1055 943 908 836 706 609 599 722

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent György és Szent Jakab tiszteletére szentelt plébániatemploma.[3] A templom elődje, amely még fából épült 1350-ben már állt. A mai templomot 1688-ban említik először. 1757-ben barokk stílusban építették át. Különösen értékes berendezése, mely a 18. század közepéről származik, márványból épített főoltára Szent Péter és Pál apostolok szobraival. A főoltár képe, mely a lovon ülő Szent Györgyöt, felette pedig Szent Jakabot az angyalokkal ábrázolja, valamint a szószék az 1760-as években készült.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája[4] a bejárat feletti felirat szerint 1735-ben épült. A kápolnában látható Mária-szobor 1703-ban készült. Máriát piros ruhában, kék palásttal a gyermek Jézussal ábrázolja, mellette Szent Domonkos és Sziénai Szent Katalin. A kápolna névadó képe Máriát karjaiban a halott Jézussal hét tőrrel a szívében ábrázolja.
  • Az oborovoi csata emlékműve, ahol minden év március 29-én megemlékezést tartanak.
  • A falu egyedülálló tájszólásáról is nevezetes, melyet azonban már csak az öregek beszélnek. Ennek lényege, hogy az „O”-val kezdődő szavak elé egy „J” hangot is ejtenek, így például a falujuk nevét is Joborovoként mondják.

Híres emberek

szerkesztés

Itt született 1867. május 22-én Stjepan Đurašin botanikus, egyetemi tanár.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Rugvica község hivatalos oldala

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2351.
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5865.