Omega-6 zsírsavak
| Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Az omega-6 zsírsavak (más néven ω-6 zsírsavak vagy n-6 zsírsavak) a többszörösen telítetlen zsírsavak egyik családja, amelyekben közös a végső szén-szén kettős kötés az n-6 pozícióban, azaz a hatodik kötés, a metilvégtől számítva.
Egészségügyi hatásai
szerkesztésAz American Heart Association „támogatja az energia legalább 5-10%-ának megfelelő omega-6 PUFA bevitelt az egyéb AHA-étrenddel kapcsolatos ajánlásokkal összefüggésben. Az omega-6 PUFA-bevitel jelenlegi szintről való csökkentése valószínűleg inkább növelné, mint csökkentené a szívkoszorúér-betegség kockázatát.”[1]
Egy 2018-as felülvizsgálat kimutatta, hogy az omega-6 zsírsavak megnövekedett bevitele csökkenti a szérum összkoleszterinszintjét, és csökkentheti a szívinfarktus kockázatát, de nem talált jelentős változást az LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjében.[2] Egy 2021-es felülvizsgálat úgy találta, hogy az omega-6-kiegészítők nem befolyásolják a szív- és érrendszeri> betegségek és halálozásu nők kockázatát.[3]
Egy 2023-as felülvizsgálat azt állapította meg, hogy az omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak a magas vérnyomás alacsonyabb kockázatával járnak együtt.[4] Az omega-6 zsírsavak nem vezetnek pitvarfibrillációhoz.[5]
Diétás források
szerkesztésAz omega-6 zsírsavak étrendi forrásai a következők:[6]
- baromfi
- tojás
- diófélék
- hántolt szezámmag
- gabonafélék
- durumbúza
- teljes kiőrlésű kenyerek
- tökmagok
- kendermag
Növényi olajok
szerkesztésA növényi olajok az omega-6 linolsav fő forrásai. Világszerte évente több mint 100 millió tonna növényi olajat vonnak ki pálmagyümölcsből, szójabab magból, szőlőmagból és napraforgómagból, ami több mint 32 millió tonna omega-6 linolsavat és 4 millió tonna omega-3 alfa-linolénsavat biztosít.[7][8]
-
Az étrend zsírösszetételének összehasonlítása egy 1995-ös tanulmányból
Az omega-6 zsírsavak listája
szerkesztés
| Gyakori név | Lipid név | Kémiai név |
|---|---|---|
| Linolsav (LA) | 18:2 ( n-6) | all-cisz-9,12-oktadekadiénsav |
| Gamma-linolénsav (GLA) | 18:3 ( n-6) | all-cisz-6,9,12-oktadekatriensav |
| Calendinsav | 18:3 ( n-6) | 8E,10E,12Z-oktadekatriensav |
| Eikozadiénsav | 20:2 ( n-6) | all-cisz-11,14-eikozadiénsav |
| Dihomo-gamma-linolénsav (DGLA) | 20:3 ( n-6) | all-cisz-8,11,14-eikozatriénsav |
| Arachidonsav (AA, ARA) | 20:4 ( n-6) | all-cisz-5,8,11,14-eikozatetraénsav |
| Dokozadiénsav | 22:2 ( n-6) | all-cisz-13,16-dokozadiénsav |
| Adrensav | 22:4 ( n-6) | all-cisz-7,10,13,16-dokozatetraénsav |
| Osbond sav | 22:5 ( n-6) | all-cisz-4,7,10,13,16-dokozapentaénsav |
| Tetrakozatetraénsav | 24:4 ( n-6) | all-cisz-9,12,15,18-tetrakozatetraénsav |
| Tetrakozapentaénsav | 24:5 ( n-6) | all-cisz-6,9,12,15,18-tetrakozapentaénsav |
A zsírsavak olvadáspontja a láncban lévő szénatomok számának növekedésével nő.[9]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Harris (2009). „Omega-6 fatty acids and risk for cardiovascular disease: a science advisory from the American Heart Association Nutrition Subcommittee of the Council on Nutrition, Physical Activity, and Metabolism; Council on Cardiovascular Nursing; and Council on Epidemiology and Prevention”. Circulation 119 (6), 902–7. o. DOI:10.1161/CIRCULATIONAHA.108.191627. PMID 19171857.
- ↑ (2018) „Omega‐6 fats for the primary and secondary prevention of cardiovascular disease”. Cochrane Database of Systematic Reviews 11. DOI:10.1002/14651858.CD011094.pub4. PMID 30488422.
- ↑ (2021) „Omega-6 fatty acids and the risk of cardiovascular disease: insights from a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials and a Mendelian randomization study”. Archives of Medical Science 18 (2), 466–479. o. DOI:10.5114/aoms/136070. PMID 35316920.
- ↑ Hajihashemi P, Feizi A, Heidari Z, Haghighatdoost F. (2023). „Association of omega-6 polyunsaturated fatty acids with blood pressure: A systematic review and meta-analysis of observational studies”. Critical Reviews in Food Science and Nutrition 63 (14), 2247–2259. o. DOI:10.1080/10408398.2021.1973364. PMID 36939291.
- ↑ Garg PK, Guan W, Nomura S, Weir NL, Tintle N, Virtanen JK, Hirakawa Y, Qian F, Sun Q, Rimm E, Lemaitre RN, Jensen PN, Heckbert SR, Imamura F, Steur M, Leander K, Laguzzi F, Voortman T, Ninomiya T, Mozaffarian D, Harris WS, Siscovick DS, Tsai MY (2023). „Fatty Acids and Outcomes Research Consortium (FORCE). n-6 fatty acid biomarkers and incident atrial fibrillation: an individual participant-level pooled analysis of 11 international prospective studies.”. The American Journal of Clinical Nutrition 118 (5), 921-929. o. DOI:10.1016/j.ajcnut.2023.09.008. PMID 37769813.
- ↑ Food sources of total omega 6 fatty acids. [2011. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ Gunstone (2007. december 1.). „Market update: Palm oil”. International News on Fats, Oils and Related Materials 18 (12), 835–36. o. [2013. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ (2009. január 12.) „Soybean Oil Prices Suddenly Diverge from Energy Market” (January 2009), Kiadó: USDA. [2013. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. FOP 1-09. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.) , Table 03: Major Vegetable Oils: World Supply and Distribution at Oilseeds: World Markets and Trade Monthly Circular Archiválva 2010. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Biochemical Properties of Lipids (amerikai angol nyelven). The Medical Biochemistry Page, 2020. április 30. (Hozzáférés: 2022. május 11.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Omega-6 fatty acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
