Ortutó

község Szlovákiában

Ortutó (szlovákul: Ortuťová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Ortutó (Ortuťová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterJán Čisár
Irányítószám086 12
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség192 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
Terület6,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 10″, k. h. 21° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 10″, k. h. 21° 27′ 21″
Ortutó weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bártfától 17 km-re délkeletre, a Tapoly és az Ondava között található.

Története

szerkesztés

A falu a 14. század második felében keletkezhetett. 1414-ben említik először „Ortholth” néven. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Ortutowa”, „Ortuto” neveken dokumentálják. (Az „ortut” szó szlovákul és a ruszin lakosaira tekintettel oroszul higanyt jelent. Vagyis a település higanybányászatra jött létre.) A 15. század végén lengyel támadás következtében elnéptelenedett, de később újra telepítették. 1787-ben 36 háza és 235 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORTOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Haiszlinhoz közel, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttyei jók, legelője, fája van.[2]

A település az 1800-as évek elejére, közepére elszegényedett és az Alföld újratelepítésére innen is indultak telepesek az 1850-es években. Egy család egy lány gyerekkel innen gyalogosan indulva Mezőberényben telepedett le. (Az elszegényedés valószínűleg köthető a higanybányászat megszűnéséhez.)

1828-ban 38 házát 300-an lakták. Lakosai mezőgazdasággal, szarvasmarha tenyésztéssel és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ortutova, orosz falu, Sáros vmegyében, Hajszlin fil., 8 kath., 290 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy, gr. Szirmay. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

A helyi mezőgazdasági szövetkezetet 1959-ben alapították. Fűrészmalma is volt. A lakosság egy része a bártfai és kassai ipari vállalkozásokban dolgozik.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 215, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 218 lakosából 172 szlovák és 30 cigány volt.

2011-ben 168 lakosából 105 szlovák és 57 ruszin.

Külső hivatkozások

szerkesztés