Oszóczki Kálmán (Mezőterem, 1931. december 5. –) erdélyi magyar történész.

Oszóczki Kálmán
Született1931. december 5. (92 éves)
Mezőterem
Foglalkozásatörténész
SablonWikidataSegítség

Kutatási területe szerkesztés

Nagybánya és környéke bányászatának története, Nagybánya gazdasági, társadalmi és művelődési fejlődése a középkorban, helységek és intézmények pecsétjei a régi Szatmár megyében.

Életútja szerkesztés

Középiskoláit Nagykárolyban és Szatmáron végezte (1950), a Bolyai Tudományegyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett (1957). A nagybányai Állami Levéltár főlevéltárosa (1957-91). Első írását a bukaresti Revista Arhivelor közölte (1967). Szaktanulmányai a Korunk, Marmaţia, Bányavidéki Fáklya, Studii şi Comunicări – Satu Mare, Bányavidéki Új Szó hasábjain jelentek meg.

Társszerzője volt a Levéltárak Főigazgatósága kiadásában román nyelven megjelent máramarosi levéltár-útmutatónak (1974).

Dokumentumokat tárt fel és tett közzé Pintea Viteazulra (Marmaţia I/1971), a nagybányai festőtelep történetére (Bányavidéki Fáklya 1971/3584-93, Rácz Alberttel), a nagybányai fazekascéhre (uo. 1970/ 3270, Balogh Bélával), Szatmár vármegye közigazgatási intézményeinek és városainak pecsétjére (Studii şi Comunicări – Satu Mare V/1981-82) vonatkozólag; megemlékezett Petőfi Sándorról, Teleki Sándorról, Schönherr Gyuláról, Hollósy Simonról.

Levéltáros társával, Balogh Bélával közösen tárták fel a nagybányai középfokú oktatás múltját (Korunk 1970/11), a bányászati oktatás kezdeteit (Bányavidéki Fáklya 1970, 1972) s a nagybányai ötvöscéh tevékenységét a 15-17. században (Művelődéstörténeti tanulmányok, 1979). Kiemelkedő önálló tanulmánya az 1848-49-es szabadságharcról Nagybányán és vidékén (Bányavidéki Új Szó, 1990). Részt vett a nagybányai EMKE-füzetek c. sorozat szerkesztésében. 1995-ben Magyarországra költözött, de megmaradt eredeti kutatási területe mellett, s szülőföldjével tartja a kapcsolatot.

Köteteiből szerkesztés

Források szerkesztés