Hollósy Simon
Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító. Születési neve: Korbuly.
Hollósy Simon | |
Hollósy Simon önarcképe, olaj-vászon, 1916 | |
Született | 1857. február 2.[1][2][3][4][5] Máramarossziget |
Elhunyt | 1918. május 8. (61 évesen)[6][7][2][3][4] Técső |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
Halál oka | vesegyulladás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósy Simon témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19-20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja.
Családja, iskolái
szerkesztésAz erdélyi örmény Hollósy (Korbuly) család leszármazottja.[8] [9] Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbulyról Hollósyra a nevét.[10] Hollósy Kornélia rokona. Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult,
Élete, munkássága
szerkesztés1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők.
1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán.
1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.
Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit.
Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.
1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.
Galéria
szerkesztésForrások
szerkesztés- Hollósy Simon Irodalmi Múzeum, Névtér (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926, 341. o.
- Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966, 413-414. o.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b Simon Hollosy (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Холлоши Шимон, 2015. szeptember 28.
- ↑ Simon Hollósy (holland nyelven)
- ↑ Hollósy család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
szerkesztés- Schreck László: Hollósy Simon. Bányavidéki Fáklya, 1976. augusztus 6.
- Képzőművészet Magyarországon
- A nagybányai művésztelep története
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–69
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988, Szegedi ny.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
- Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Miskolc, Szerző, 1994
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
- Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Fancsali János: Hollósy Simon - a muzsikus. In: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 37-40. ISBN 963 212 329 8