Wikipédia

Thorma János

magyar festő

Thorma János (Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.) magyar festő, a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.

Thorma János
Thorma János önarcképe
Thorma János önarcképe
Született

Kiskunhalas
Elhunyt1937. december 5. (67 évesen)
Nagybánya
Állampolgársága
HázastársaThormáné Kiss Margit
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
Thorma János aláírása
Thorma János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Thorma János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja szerkesztés

Kisnemesi családból származott. Jászberényben gyerekeskedett, de gyakran volt Kiskunhalason is a szülői házban. 1884-től lakott Nagybányán. A tehetséges festőművészt fiatal korában unokabátyja, Vári Szabó István is támogatta. Később Thorma János a Nagybányai művésztelep egyik jeles mestere lett, számos tanítványa volt, köztük Shakirov Sebestyén, Szabó Vera.

Festői pályája szerkesztés

A Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere, majd 1888-ban Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott.[4] 1891-ben festette első jeles képét, a Szenvedőket, a képen megmutatkozik finom naturalizmusa. 1892-ben Párizsban tanult (Julian Akadémia).

 
Talpra magyar
 
Aradi vértanúk, október hatodika

A magyar honfoglalás 1000 éves évfordulójára készítette Aradi vértanúk, október hatodika c. remekbe sikerült kompozícióját. Ez a kiegyensúlyozott és megható történelmi festmény egyből ismertté tette annak ellenére, hogy Ferenc Józsefre való tekintettel nem hivatalosan állították ki, hanem külön. Így is felfigyelt rá Munkácsy Mihály (akinek nagy tisztelője volt), s megjegyezte, hogy „könnyű a hírnevet megszerezni, de meg is kell azt tudni tartani, az a nehezebb”[5] A Trianon után történelmi festményeit Magyarországon, Debrecenben raktározta. 1929-ben engedélyt kapott a román kormánytól arra, hogy történelmi festményeit hazavigye Nagybányára, mondván a művészetben nem tekintenek politikai szempontokra. Közben a nagy sikert aratott Aradi vértanúkat gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter – Petrovics Elek javaslatára – megvásárolta az államnak, így az a Történelmi Képtárba került.[6] Napjainkban az Aradi vértanúk c. hatalmas tabló a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, de a kiskunhalasi Thorma János Múzeum állítja ki és őrzi nagy gondossággal és tisztelettel, ott tekinthető meg a kép eredetiben Thorma sok más képével együtt. Esztétikailag e kép a múzeum legnagyobb értéke, méltán büszkék a halasiak az ő szülöttjük művészetére.

Többé nem sikerült hasonlatosan kiváló történelmi művet alkotnia, pedig kísérletezett vele, talán túl sok időt és energiát is szánt rá. 1896-ban, a millenniumi ünnepségek után Hollósy Simon vezetése mellett Réti Istvánnal, Ferenczy Károllyal, Iványi-Grünwald Bélával létrehozta a nagybányai festőiskolát, 1919 után ő tartotta a széjjelhulló iskolában a lelket, mestere volt számos fiatal festőnek, ő fedezte fel a fiatal Maticska Jenő tehetségét, Réti Istvánnal együtt mestere volt Szolnay Sándornak.

Sokoldalú témaválasztása, a festészeti műfajokban való otthonossága szép munkákat hozott ki keze alól, életképeket, portrékat, aktképeket, csendéleteket tájképeket, figurális tájképeket.[7] 1903-ban festett Október elsején c. életképéért Münchenben és a saint-louisi világkiállításon nagy aranyérmet kapott.

Sokszor kivilágosodott, gazdag színvilág tárul elénk az ő nagybányai képein. 1929-ben megnősült, öt évi ismeretség után Kiss Margit festőnőt vette feleségül.

1937-ben Nagybányán érte a halál. A nagybányai református temetőben helyezték örök nyugalomra, a Zazar-patak jobb partján a Virághegy alsó lejtőin.

Jeles művei szerkesztés

  • Szenvedők (1891) olaj, vászon, 250×300 cm (MNG)
  • Bilcz Irén képmása (1892) olaj, vászon, 111×97 cm (MNG)
  • Aradi vértanúk, október hatodika (1893-1896) olaj, vászon, 350×633 cm (MNG, letétben Thorma János Múzeum, Kiskunhalas)
  • Talpra magyar (1898-1937) olaj, vászon, 400×600 cm (MNG, letétben Thorma János Múzeum, Kiskunhalas) Befejezetlen alkotás
  • Békesség nektek c. Krisztus–kép (1897) (Móra Ferenc Múzeum, Szeged)
  • Kocsisok közt (1902) olaj, vászon 100×120 cm (MNG)
  • Október elsején (1903) olaj, vászon 154,5×215 cm (MNG)
  • Kártyázók (1904)
  • Cigányok (1905)
  • Önarckép (1910) olaj, vászon 50×45 cm (MNG)
  • Borsót fejtő parasztember (1910) olaj, vászon, 70×61,5 cm (MNG)
  • Ibolyaszedők (1920) olaj, vászon 73,5×100,5 cm (MNG)
  • Őszi táj (1920) olaj, karton, 69,5×100 cm (Máramaros Megyei Múzeum, Nagybánya)
  • Borús időben (1920-as évek) olaj, vászon 80×105 cm (magántulajdonban)
  • Majális (1921)
  • Bódító virágözön (1928) olaj, karton, 57,5×66,5 cm (magántulajdonban)
  • Tavasz Nagybányán (1930) körül olaj, vászon, 75×88 cm (magántulajdonban)
  • Női akt kék háttérrel (1930-as évek) olaj, vászon, 80×100 cm (magántulajdonban)
  • Festőnő (1934) olaj, vászon 100×80 cm (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas)

Szövegkiadások szerkesztés

  • Thorma Gábor: A Thorma család krónikája. A Thorma és a rokon családok története a 17-20. században; Thorma Gábor–Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, München–Kiskunhalas, 2012 (Thorma János Múzeum könyvei)
  • Kiskunhalastól Nagybányáig. Thorma János levelezéséből; vál., jegyz., utószó Sümegi György; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2012 (Thorma János Múzeum könyvei)
  • Kiskunhalastól Nagybányáig 2. Dokumentumok Thorma János munkásságához és a nagybányai művésztelephez; vál., jegyz., utószó Sümegi György; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2016 (Thorma János Múzeum könyvei)

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ Rád Szilvia: Thorma János müncheni évei
  5. ↑ Malonyai Dezső: Munkácsy Mihály. Budapest, 1897
  6. ↑ Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994. Thorma l. pp. 87-106. ISBN 9637826351
  7. ↑ Rád Szilvia: A nő és a természet Thorma János művészetében

Források szerkesztés

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Thorma János l. pp. 531–532.
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Thorma János l. pp. 538.
  • Piktorok városa, Nagybánya (Nagybányai festők). Szerkesztő-rendező: Nagy T. Katalin. Budapest : Duna Televízió, 1997 (Duna TV Videotár)
  • Rád Szilvia: Thorma János müncheni évei. In: Halasi Múzeum 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára. 2009. 427.
  • Rád Szilvia: A nő és a természet Thorma János művészetében. In: Bay, Büki, Kovács, Rád, Szakál: Thorma. Thorma János (1870-1937) nemzetközi vándorkiállítás. Thorma János Múzeum. 2012. 19.
  • Szilvia Rád: Woman and Nature in the Art of János Thorma. In: The Hungarian Quarterly. 207. Autumn 2013. 148.
  • Videófilm: Thorma Album. Könyvbemutató és pódiumdiszkusszió a müncheni Künstlerhausban 2015. május 22-én. A pódiumdiszkusszióban látható: dr. Rád Szilvia Németországban élő művészettörténész/Thorma kutató, dr. Elisabeth Boser a dachaui képtár igazgatónője. https://www.youtube.com/watch?v=kq0s6gvXm0A

További információk szerkesztés

  • Október hatodika
  • Bay Miklós – Boros Judit – Murádin Jenő: Thorma
  • Thorma János a kiskunhalasi Thorma János múzeumban
  • Képzőművészet Magyarországon, Thorma 14 képét közli
  • A nagybányai művésztelep története
  • Thorma János aláírása, fotója és 200 festménye, grafikája fotóval
  • Dévényi Iván: Thorma János; Corvina, Bp., 1977 (A művészet kiskönyvtára)
  • Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. A "Talpra magyar!" és az "Aradi vértanúk" históriája; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 1998 (Thorma János Múzeum könyvei)
  • Thorma; szerk. Szücs György; Körmendi Galéria, Bp., 1997 (Körmendi Galéria Budapest sorozat)
  • Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. A "Talpra magyar!" és az "Aradi vértanúk" históriája; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeumalapítvány, Kiskunhalas, 1998 (Thorma János Múzeum könyvei)
  • Thorma János, 1870–1937; szerk. Szakál Aurél; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2003 (Thorma János Múzeum könyvei)
  • Kollarics Gábor: Thorma János; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeumalapítvány, Kiskunhalas, 2007 (Thorma János Múzeum füzetei)
  • Thorma János és pályatársai, tanítványai. Kolozsvár, 2013. július 25–szeptember 1., Quadro Galéria; kurátor Kovács Zita, Székely Sebestyén György, szerk. Szakál Aurél, Kovács Zita; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2013
  • Thorma János; szerk. Kovács Zita, Büki Barbara; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2015 (Kiskunhalasi könyvek)
  • Thorma János. Nagybánya és Kiskunhalas. A Bay Gyűjtemény Nagybányai művészet és a Thorma Galéria Thorma János festészete. Kiállítások a kiskunhalasi múzeumban; szerk. Bay Miklós, N. Kovács Zita, Szakál Aurél; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2018 (Halasi albumok)
  • Bay Miklós–N. Kovács Zita–Szakál Aurél: Thorma János. Nagybánya és Kiskunhalas. A Bay Gyűjtemény Nagybányai művészet és a Thorma Galéria Thorma János festészete. Kiállítások a kiskunhalasi múzeumban; Thorma János Múzeum–Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2018 (Halasi albumok)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thorma_János&oldid=24756796”