Ottóvölgy
Ottóvölgy (1887-ig Ompitál, szlovákul Doľany, németül Ottent[h]al) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
| Ottóvölgy (Doľany) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Bazini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1256 |
| Polgármester | Jozef Mruškovič |
| Irányítószám | 900 88 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | PK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1066 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 245 m |
| Terület | 22,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 17° 22′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 17° 22′ 44″ | |
| Ottóvölgy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ottóvölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagyszombattól 17 km-re északnyugatra fekszik, a Kis-Kárpátok alatt.
Története szerkesztés
A falu a tatárjárás után keletkezett, amikor németeket telepítettek ide. A település legrégibb említése 1390-ből származik. Eredeti neve Ottenthal volt, nevét II. Ottó császárról kapta. A vöröskői váruradalom része volt. Később lakossága elszlovákosodott, a 16. század végétől már Ompitál néven is említik. II. Ferdinánd királytól mezővárosi kiváltságokat kapott, első pecsétje 1634-ből származik.
Vályi András szerint "OMPITAL. vagy Ottenthal. Tót mező Város Baranya Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek közt, azért is határbéli földgye sovány, úgy szintén kaszállója ’s legelője is; de ellenben bora nem utólsó, vagyonnyai is meg lehetősek, el adásra alkalmatos módgyok van."[2]
Fényes Elek szerint "Ompithal (Ottenthal), tót m. v. Poson v., 941 k., 5 zsidó lak., k. paroch. templommal. Szőlőhegye elég; szántóföldje, legelője kevés; erdeje nagy. Fekszik Modorhoz északra 1 1/2 órányira. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Mai szlovák hivatalos nevét 1948-ban kapta.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1046, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1041 lakosából 1010 szlovák.
Híres személyek szerkesztés
- Itt született és hunyt el Fándly György szlovák katolikus pap, író, nyelvújító.
- Itt vagy Nagyhelvényben született 1763-ban Juraj Palkovič esztergomi kanonok.
Nevezetességei szerkesztés
- A falu Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma 1390-ben már állott, majd 1690-ben és 1721-ben átalakították, 1832-ben pedig toronnyal is bővítették.
- A Kis-Kárpátok keleti lejtőjén, egy sziklaszirt tövében áll Szent Lénárd kegykápolnája. A kápolna 1360 körül épült, valószínűleg Nagy Lajos király rendeletére, címere az oszlopfőn található. Hátsó része természet alkotta barlang, amelyben gyógyító erejű sziklaforrás van. Ősi búcsújáróhely, ahol több csodás gyógyulás történt. A kápolnától sétány vezet fel a hegycsúcson álló, 1708-ban épített Szent Sebestyén kápolnához.
- A várostorony 1598-ban épült.
- A szőlőhegyen kis kápolna áll Szent Orbán tiszteletére szentelve.
- Szent Anna kápolna.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.