Pärnu (folyó)

folyó Észtországban
(Pärnu-folyó szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 23.

A Pärnu (észtül: Pärnu jõgi) Észtország leghosszabb folyója. Hossza 144 km, vízgyűjtő területe 6920 km2, ez az ország területének 16%-a. A vízgyűjtő terület érinti Järva, Viljandi, Pärnu, Rapla és Jõgeva megyét. Átlagos vízhozama 64,4 m³/s. Áprilisban a legnagyobb és júliusban a legkisebb a vízhozam. Átlagos vízmélysége 4,7 m, a legnagyobb mélysége 8 m. A folyó mentén gyakoriak a nagy árvizek.

Pärnu
Pärnu jõgi
A Pärnu-folyó Torinál
A Pärnu-folyó Torinál
Közigazgatás
Országok Észtország
TelepülésekPärnu, Tori, Sindi
Földrajzi adatok
Hossz144 km
Vízhozam64,4 m³/s
Vízgyűjtő terület6920 km²
ForrásRoosna-Alliku
é. sz. 59° 01′ 35″, k. h. 25° 41′ 48″59.026290°N 25.696640°E
TorkolatPärnui-öböl
é. sz. 58° 22′ 40″, k. h. 24° 28′ 37″58.377778°N 24.476944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pärnu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A folyópartot szegélyező homokkő-fal Torinál

Észtország középső részén, a Közép-észtországi-síkságon fekvő Roosna-Alliku tóforrástól ered, annak lefolyásaként. Onnan délnyugati irányba folyik és a Rigai-öböl részét lépező Pärnui-öbölbe ömlik Pärnu városnál, melyet kettészel. A torkolatnál kb. 2 km hosszan a tengerparttal párhuzamos a folyómeder.

Jobb oldali mellékfolyói a Reopalu, a Lintsi, a Mädara, a Käru, a Vändra és a Sauga-folyók. Bal oldali mellékfolyói a Vodja-, az Esna, a Prandi, az Aruküla, a Navesti, a Kurina és a Reiu-folyók.

Tori kisvárosnál a folyó partján Devon-kori homokkőfal bukkan a felszínre, amelybe a folyó korábban barlangot mosott ki. A Tori pokol (Tori põrgu) néven ismert barlang azonban mintegy száz évvel ezelőtt beomlott.

A folyó partvidéke az ősidőktől lakott, számos kőkorszaki csont- és kő-lelet került elő. A folyó mentén fekvő Sindi városnál egy 2–3 m-es üledékréteg alatt tárták fel Észtország legrégebbi ismert lakott települését az i. e. 8500-as évekből.