Padkóc

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. július 19.

Padkóc (1886-ig Podkonicz, szlovákul: Podkonice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Padkóc (Podkonice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1340
PolgármesterMichal Vráb
Irányítószám976 41
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség914 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság508 m
Terület28,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′, k. h. 19° 15′48.800000°N 19.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 19° 15′48.800000°N 19.250000°E
Padkóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Padkóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besztercebányától 15 km-re északkeletre fekszik.

Története

szerkesztés

A falu közelében már a római korban, az 1-4. század közötti időben település állt, melynek maradványait 1934-ben tárták fel. A feltárás során 2. századi pénzérméket is találtak, melyek közül a legrégibb Traianus császár 114 és 117 között kibocsátott ezüstdénárja.

Padkóc települést Károly Róbert 1340-ben kiadott oklevelében „possessio Connyce” néven említik először, azonban valószínűleg már sokkal korábban is létezett. Zólyomlipcse várának tartozéka volt, lakói királyi szolgálónépek voltak. 1356-tól az írott források már „Podkonic” néven említik, ugyanis lakói eddig ismeretlen okból átköltöztek arra a helyre, ahol a település ma is áll. Temploma a 14. század második felében épült gótikus stílusban. Az egyhajós templomot sokszögű szentély zárta, körülötte temető volt. A templomot csak 1657-ben, a canonica vizitáció során említik először. A falu lakói mezőgazdasággal, állattartással, a 18. századtól csipkeveréssel foglalkoztak. Plébániáját 1787-ben alapították, addig Zólyomlipcse filiája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODKONICZ. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, földgye közép termékenységű, fája van, piatzozása Zólyomban, egy mértföldnyire; legelője szoros, és a’ záporok alkalmatlaníttyák, második osztálybéli.”[2]

Histora domusát 1803-óta vezetik. Lakosai közül sokan dolgoztak a mosódi fűrésztelepen és a póniki vasgyárban, ezenkívül napszámos munkákkal, favágással és fuvarozással is foglalkoztak. 1828-ban 123 házában 979 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podkonicz, tót falu, Zólyom vmegyében, Lipcsétől északra 1 órányira: 972 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sovány föld. Nagy erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Beszterczebánya.”[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Környékén 1944-45-ben élénk partizán tevékenység folyt.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 943, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 878 lakosából 864 szlovák volt.

2011-ben 862 lakosából 829 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma a 14. század második felében épült, eredetileg gótikus stílusú volt. 1813 és 1819 között bővítették és átépítették, ennek során új északi hajót és a nyugati oldalon új tornyot építettek hozzá. 1894-ben új kórus épült, ekkor kapta orgonáját is. Utoljára 1983-ban újították meg.
  • A falunak saját színjátszócsoportja van, néptánccsoportja 1999-ben alakult.

Híres emberek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés