Pantó Gábor
Pantó Gábor (Budapest, 1917. október 24. – Debrecen, 1972. október 28.) magyar geológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1965).
| Pantó Gábor | |
| Született | 1917. október 24.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1972. október 28. (55 évesen)[1] Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Pantó Dezső |
| Foglalkozása | geológus |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1940, ásványtan) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-1-77)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Pantó Gábor 1917-ben született Budapesten, Pantó Dezső bányamérnök és Albert Paula (1878–1953) fiaként. Testvére Pantó Endre bányamérnök volt. 1935-ben érettségizett az újpesti állami reálgimnáziumban, majd 1940-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1941-ben a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kutatógeológusaként kezdett dolgozni, a második világháború alatt 1942-től 1945-ig Budapesten híradós zászlóaljnál teljesített katonai szolgálatot. Hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért vissza.[4]
1948-ban a MÁFI csoportvezető geológusa, 1951-ben Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Földtani Főosztályának csoportvezető főmérnöke lett. 1952-től a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa volt. 1952 és 1955 között a Földtani Intézet Vasércföldtani és Kőzettani Osztályának vezetője, majd 1957-ig az Országos Földtani Főigazgatóság főigazgató-helyettese volt, ezután a MÁFI főgeológusa és a Tokaji Kutatócsoport vezetője lett. 1955 és 1958 között a geológiai állandó kormánybizottság titkára, 1967-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem TTK Ásvány- és Földtani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1956-ban a a föld- és ásványtani tudományok doktora lett, 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[4]
Tudományos pályafutásának a szatmári bányavidék összehasonlító ércföldtani vizsgálatával kezdte, majd Erdélyben (Nagy-Hagymás, Radnai-havasok) és – többek között – a börzsönyi, a martonyi, a tornaszentandrási, a rudabányai, illetve a nekézsenyi ércelőfordulások bányaföldtani és kőzettani térképezését végezte. Foglalkozott a mikroszkopikus érc- és kőzetvizsgálattal, a magyarországi vaselőfordulások, valamint a vulkanizmus jelenségének feltárásával is. Alapvetően új megállapításokat tett a Tokaji-hegység vulkanizmusával kapcsolatban, valamint vizsgálatokat folytatott a magyarországi úgynevezett tufahorizontok, neovulkanitok és az ignimbrit szerepével kapcsolatban a vulkanikus képződmények keletkezésében. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a Pannon medence geológiai fejlődésére vonatkozóan, több érclelőhely monografikus feldolgozását is elvégezte.[5]
1951-től az MTA Földtani Főbizottságának, 1953-tól a Geokémiai és Ásvány-kőzettani Bizottságnak is tagja volt. 1965-től az MTA Geokémiai Bizottságának elnöke volt. 1942-től a Magyarhoni Földtani Társulat rendes tagja volt, 1950-ben a választmány tagjává választották, majd tiszeteletbeli tag lett. 1958-ban a Kárpát-balkáni Földtani Egyesülés magyarországi titkára lett, valamint a Nemzetközi Vulkanológiai Egyesülés magyarországi levelező tagja volt. 1950 és 1960 között a Magyar Állami Földtani Intézet Kiadványainak szerkesztője volt.[5]
Felesége Schnirtz Klára volt. Unokaöccse Pantó György Széchenyi-díjas geológus, geokémikus, az MTA rendes tagja.[5]
1972-ben hunyt el Debrecenben, a budapesti Farkasréti temetőben nyugszik. Sírját 2004-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.[6]
Díjai, elismerései szerkesztés
- MFT Centenáriumi Emlékérem (1948)
- Szabó József-emlékérem (1963)
Főbb művei szerkesztés
- Ásvány- és kőzettan az ipari technikumok számára (tankönyv, Bp., 1952)
- A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése (Földtani Intézet Évkönyve Bp., 1956)
- A nagybörzsönyi ércesedés (Mikó Lajossal, Földtani Intézet Évkönyve, Bp., 1964)
- Magyarország metallogenetikai térképe (Morvai Gusztávval, Földtani Intézet Évi Jelentései, 1965)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11748.htm, Pantó Gábor, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Pantó Gábor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
- ↑ a b c Pantó Gábor - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Pantó Gábor (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Pantó Gábor. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában