Papp Oszkár

képzőművész

Papp Oszkár (Budapest, 1925. augusztus 11. – Budapest, 2011. augusztus 12.) Kossuth-díjas magyar festő, tűzzománcművész, művészetszervező.

Papp Oszkár
Papp Oszkar Hungarian Painter 06 06 2003.jpg
Született 1925. augusztus 11.
Budapest
Elhunyt 2011. augusztus 12. (86 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festő, tűzzománcművész
Kitüntetései Kossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Oszkár témájú médiaállományokat.
Papp Oszkár munka közben, 2003-ban
Papp Oszkárnak dedikálja 105-dik születésnapján megjelent kötetét Lossonczy Tamás 2009. augusztus 12-én, a Nemzeti Galériában

Életútja, munkásságaSzerkesztés

1942-1944 között Örkényi Strasser István magániskolájában tanult, majd tanulmányokat folytatott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bencze László, Bernáth Aurél, Szőnyi István voltak a mesterei. Korán megnyilvánult művelődés-szervezői érdeklődése, még a háború alatt csatlakozott a Muharay Elemér által vezetett színjátszó népi együtteshez. 1945-ben diplomázott.

1947-1949 között a Dési Huber István népi kollégium titkára, majd igazgatójaként működött. 1947-ben a prágai Világifjúsági Találkozó-küldöttségnek tagja, 1948-ban a NÉKOSZ együttessel látogatott Párizsba. 1950-1975 között falképeket és mozaikokat restaurált a Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából. Művészetszervezőként az amatőr művészeti csoportok munkáját támogatta. 1976-1980 között a Népművelési Intézetben, 1980-tól a Művelődéskutató Intézetben dolgozott.

Színházi díszlettervezőként is kipróbálta magát, 1965-ben a Pécsi Balett, 1971-ben a Radnóti Színpadnak tervezett díszleteket. 1947-1983-ig közreadott publikációiban a képzőművészet, a művészeti nevelés, az amatőr művészeti mozgalom kérdéseivel foglalkozott. A kortárs magyar művészetben sokfelé tájékozódott, különböző műfajokkal, technikákkal kísérletezett, jelentős eredményeket a tűzzománccal ért el és van számos jeles könyvillusztrációja és animációs filmje.

Indulásakor az absztrakt-szürreális (Szürenon) törekvésekhez kötődött, hatott látásmódjára Kállai Ernő és Hamvas Béla világszemlélete, később egyre inkább a természet és a természetes folyamatok kutatása felé fordult. Érdeklődésének másik területe a mitológia világa, az 1970-es évektől készült sorozataiban a mikrovilág és mitológiai világ szintézisére törekszik.

1965 óta kiállító művész, számos egyéni és csoportos kiállításon megmérettette alkotásait, közgyűjtemények őrzik műveit, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Kecskeméti Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Díjak, elismerésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 3. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Papp Oszkár lásd 78-79. p. ISBN 963-8477-46-6
  • Ki kicsoda : 2000. 2. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Papp Oszkár lásd 1251. p. ISSN 1215-7066.
  • Mezei Ottó: Papp Oszkár. Bp. : Képzőműv. Alap, 1980.
  • Mezei Ottó: Papp Oszkár. Bp.: Körmendi Galéria, 2003: http://mek.oszk.hu/07300/07354/07354.pdf
  • Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti. Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei; Jaffa, Bp., 2019. Papp Oszkár életrajz lásd 200-204. oldal

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Oszkár témájú médiaállományokat.