Passail

Passail osztrák mezőváros Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 4261 lakosa volt.

Passail
Passail címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Weizi járás
Irányítószám	8162
Körzethívószám	03179
Forgalmi rendszám	WZ
Népesség
Teljes népesség	4245 fő (2019. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	653 m
Terület	80,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 54″, k. h. 15° 30′ 49″47.281666666667, 15.513611111111
Passail weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Passail témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Passail a Weizi járásban

A Szt. Vitus-plébániatemplom

A Szt. Anna-templom

A városháza

Az arzbergi Szt. Jakab-templom

Passail a Grazi-hegyvidéken fekszik a Passaili-medence középső részén, kb 30 km-re északkeletre Graztól. Területén ered a Rába. Keleti határát a Weizbach folyó alkotja. Az önkormányzat 12 települést egyesít: Amstein (91 lakos 2018-ban), Arzberg (503), Auen (219), Hart (205), Haufenreith (284), Hintertober (13), Hohenau an der Raab (492), Krammersdorf (276), Oberneudorf (238), Passail (1488) Tober (289) és Unterneudorf (163).

A környező önkormányzatok: északnyugaton Fladnitz an der Teichalm, északkeleten Sankt Kathrein am Offenegg, keleten Naas, délkeleten Gutenberg-Stenzengreith, délre Sankt Radegund bei Graz, délnyugatra Semriach.

Története

Az ember legkorábbi nyoma Passail területén egy i.e 3000-ből származó kőbalta. A római időkben feltehetően egy kisebb település állt a mai várostól délnyugatra: itt több faragott követ találtak. Egyikük ma a plébánia falába beépítve látható. A népvándorlás korának végén szlávok telepedtek meg a térségben, Passail neve is feltehetően szláv eredetű (po sze(d)lo, "a falunál"). Templomát is Szt. Vitusnak, a szlávok védőszentjének szentelték. A 12. században nagy számú bajor telepes érkezett a Passaili-medencébe, különösen miután a Stubenbergek megörökölték a térséget és 1200 jobbágyot hozattak ide.

Passail első említése 1230-ból származik, egyik polgára, egy bizonyos Herbort von Pozile tanúként szerepel egy adománylevélen. A település mellett állt Passail vára, a hasonló nevű lovagi nemzetség székhelye. Passailra 1328-ban már mint vásártartási joggal bíró mezővárosra hivatkoznak. A Stubenbergek a birtok egyes részeit egyházi adományként a seckaui püspökségnek adták át. 1420-ban a mezővárost kettéosztották. Nyugati felét Ulrich von Stubenberg, a keletit Friedrich von Stubenberg kapta.

1328-ban még csak 38 polgára volt Passailnak, 1527-ben viszont már 70 házat számláltak össze. A 16. százaban a lakosság lecsökkent, így eg kézben nagyobb földbirtokok koncentrálódhattak. A 17. században a polgárok néhány kisebb földterülettek gyarapították a város birtokait, de 1800-ig alig növekedett a házak száma. Nagyobb népességgyarapodásra a 19. században került sor.

Az 1848-as bécsi forradalom után Passailban is megalakult a települési önkormányzat, polgármestert és tanácsot választottak. Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Passail a Stájerországi reischsgauhoz tartozott. A második világháború után a brit megszállási zónába került.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Arzberg, Hohenau an der Raab és Neudorf bei Passail községeket Passailhoz csatolták.

Lakosság

A passaili önkormányzat területén 2018 januárjában 4261 fő élt. A lakosságszám 2001 óta (akkor 4496 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 0,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 96,5%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók

• a Szt. Vitus-plébániatemplom
• a plébánia a falába épített római kővel
• az 1653-as építésű volt Pálmakápolna, ma világháborús emlékmű
• a Lindenbergi Szt. Anna-templom
• Arzberg Szt. Jakab-plébániatemploma
• a Mária-oszlop a főtéren
• a 17. században épült volt szegényház, ma városi könyvtár

Források

• Bundesdenkmalamt: Dehio-Handbuch. Die Kunstdenkmäler Österreichs: Steiermark (ohne Graz). Passail. Verlag Berger, Horn/Wien 1982/2006, 2. ISBN 3-85028-422-0.
• Gottfried Allmer, Gertrud Neurath, Eduard Weidl: Marktgemeinde Passail. Verleger Marktgemeinde Passail, Passail, 1994
• A település honlapja
• 61763 – Passail Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Passail című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.