Főmenü megnyitása

Pergő Celesztin

magyar színész, színigazgató, drámaíró

Pergő Celesztin, más néven Petheő Celesztin[1] (Oroszfája, 1784. július 19.Kolozsvár, 1858. augusztus 4.) magyar színész, színigazgató, drámaíró.

Pergő Celesztin
Pergő Celesztin 1847 körül
Pergő Celesztin 1847 körül
Született 1784. július 19.
Oroszfája
Elhunyt 1858. augusztus 4.
Kolozsvár
Foglalkozása színész, színigazgató, drámaíró
Sírhely Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Pergő Celesztin témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Nagyenyeden és Kolozsváron tanult. Az idősebb Wesselényi Miklós báró halála után, 1810. július 24-étől lett a kolozsvári színtársulat tagja. 1820-ban mint nagyváradi színigazgató szerepelt; 1824-ben a miskolci társulat igazgatója volt, 1825-ben a pozsonyi országgyűlési társulatban játszott. 1826–28-ban, 1831-ben és 1839-ben fellépett Pesten, 1835-a budai Várszínházban, 1837-ben Szegeden.[1] 1848-tól újból Kolozsváron szerepelt, 1849-ben a társulat igazgatója volt. Utoljára 1856. március 29-én lépett színpadra.

Kitűnő fizikai adottságait hősszerelmesi szerepekben kamatoztatta. Kőváry László jellemzése szerint „A végletekig vitt pátosz senkinek nem volt ennyire hatalmában, mint neki”. Stílusa alapján az úgynevezett síró-éneklő iskolához sorolják. Ő volt az első magyar színész, aki súgó nélkül lépett fel.[2]

Élete végén Mikó Imre pártfogásába vette, sokszor meghívta asztalához és élelmiszerekkel, sőt pénzzel is segélyezte. Szegényen, magányban halt meg. Sírja a kolozsvári házsongárdi temetőben található.

MűveiSzerkesztés

  • A testvérgyilkos vagy jövendőt mutató tükör, vagy tündéres herosi szomorú történet négy felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta erdélyi színművész …, melylyel is maga emlékét a későbbi világnak mintegy meg akarja tartani. Ezen történet közelebbről láttatott is tableuxba Marosvásárhelyen szent Iván hava 1832.
  • Egy szó Debreczen várossa tiszt. lakósihoz új esztendei köszöntésül. Debrecen, 1833.
  • Linczigh János kolozsvári királybíró vagy Két nap egy századból. Négyfelvonásos történelmi dráma; bemutatója: 1845, Kolozsvár.[3]
  • Hálanyilvánítás. Kolozsvár, 1855.
  • Kéziratban: Toldi Miklós vagy a kőszegi hős asszonyok. Énekes, vígságos, vegyes nemzeti hős történet 6 felvonásban. Alois Gleich Albert, der Bär című vitézi játékának átdolgozása.[4] Először Kassán adták elő 1835. április 4-én Pergő Celesztinnel a címszerepben.

Főbb szerepeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája: Theszpisz szekerén 1800 -1883. Szeged: Bába. 2007. 181. o. ISBN 963 9347 80 9 arch Hozzáférés: 2015. jún. 12.  
  2. Magyar színművészeti lexikon: a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. [Budapest]: Színészegyesület. 1929–1931.  
  3. Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Bev. tanulmányt írta és az időrendi áttekintést összeáll. Bálint József; a forrásokat vál. és jegyzetekkel ellátta Pataki József. Bukarest: Kriterion. 1990. 304. o. ISBN 973 26 02112  
  4. Kerényi Ferenc: Toldi Miklós a regi magyar színpadon. Irodalomtörténet, IX. évf. 2. sz. (1977) 460–472. o.

ForrásokSzerkesztés