Főmenü megnyitása

Petrijanec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Donje Vratno, Družbinec, Majerje, Nova Ves Petrijanečka, Strmec Podravski és Zelendvor falvak tartoznak hozzá.

Petrijanec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségPetrijanec
Jogállás falu
Polgármester Vladimir Kurečić
Irányítószám 42206
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség1464 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petrijanec (Horvátország)
Petrijanec
Petrijanec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 16° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 16° 13′ 30″
Petrijanec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrijanec témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Varasd központjától 9 km-re északnyugatra a Varasdot a szlovéniai Ptujjal összekötő 2-es számú főút mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A római korban itt haladt át az Emonából (Ljubljana) Sirmiumba (Szávaszentdemeter) vezető római út, melynek egyik állomása Aqua Viva a mai Petrijanec területén feküdt.

Az egykori Bán majortól nyugatra eső település első írásos említése még "Plementinovec" néven történt 1398-ban Cillei Herman birtoklevelében. Ekkor a településen még csak néhány ház állt, ahol az ispán és az uradalmi tisztségviselők laktak. A major szolganépének két települése állt a közelben, melyek közül a régebbit Staro Vesnek, azaz régi helynek hívták. Mivel azonban a lakosság száma nagyon megnövekedett azon a területen, melyet a földesúrtól kaptak új falut építettek maguknak. A 16. században a Zrínyi Miklós és Székely Lukács vezette török ellenes harcok során Staro Ves leégett és az itt élők is Novo Vesre, az újabb faluba költöztek.

A 16. század elején Nova Vesen kápolna is épült, melyet gróf Draskovich János építtetett. A kőből épített kápolnát az 1663-as egyházi vizitáció is megemlíti és az évszázadok során többször is átépítették. Egykor a falu közelében egy "Bijeli pil"-nek nevezett kőoszlop is állt, melyen Szűz Mária a gyermek Jézussal, a Szentháromság, Szent István első vértanú és Szent Donát képe volt látható és ma a Varasdi Városi Múzeumban található.

Petrijanec plébániáját 1334. augusztus 4-én említik először Ivan zágrábi főespesenek a zágrábi káptalan helyzetéről írt levelében, mely Ivan Tkalčićnak a zágrábi püspökség történeti emlékeiről 1874-ben írt művében jelent meg először. Ebben a szerző a varasdi főesperesség 12 plébániáját sorolja fel, köztük a butinai Szent Péterről nevezett plébániát is. A település akkori neve ugyanis Butina volt. 1440 és 1638 között az egyházi irodalom a plébániáról nem tesz említést, sőt megállapítja. hogy az ebben az időben megszűnt. Területe ekkor a vinicai plébániához tartozott. Az 1638-as egyházi vizitációból arra következtethetünk, hogy a plébániát egy évvel korábban 1637-ben alapították újra. A mai egyházközség területéből azonban Strmec és Nova Ves még 1696-ig Vinicához tartozott. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom a 17. század első felében épült fel a korábbi templom helyén. A templomot az 1776. augusztus 22-i nagy földrengés súlyosan megrongálta, úgyhogy csak a Szent Rozália kápolna maradt épen. Ezután húsz évig itt tartották az istentiszteleteket. Az új, ma is működő plébániatemplomot 1796-ban építették fel és a kórus felett olvasható emléktábla szerint 1822-ben szentelte fel Josip Žalec általános püspöki helynök Szent Péter és Pál tiszteletére.

A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 4994, a falunak 1464 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1796-ban épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Lukács és Szent Márk evangélista, valamit Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyeket még templomot sújtó tűzvészből mentettek meg. A főoltárkép 1867-ben Bécsben készült. Jézus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek. A főoltár melletti Szent Rozália kápolna a régi templom épen maradt része. A templomnak még a Lourdes-i Szűzanya és Szent Pál tiszteletére szentelt oltárai vannak. A toronyban levő három harangot 1938-ban Ljubljanában öntötték.
  • A plébánia épülete 1800 körül épült.
  • A régi városháza 18. századi épülete.
  • Szent Flórián-oszlop.
  • Szent György-szobor (18. század).
  • Jézus-szobor.
  • A népi építészet helyi emlékei.
  • Aqua Viva régészeti lelőhely római emlékekkel (temető, római út, pénzérmék lelőhelye).

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)