Pettend (Fejér megye)

Kápolnásnyék (Fejér megye)

Pettend Kápolnásnyék településrésze Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. Kápolnásnyéktől mintegy 5 km-re keletre fekszik. Pettend megállóhely a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalon található. 2011-es adatok szerint Pettend lakónépessége 380 fő, a lakások száma 117.[4]

Pettend
Közigazgatás
Település Kápolnásnyék
Irányítószám 2475
Polgármester Podhorszki István[1]
Népesség
Teljes népesség380 fő (2001. febr 1.)[2] +/-
Népsűrűség63,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135[3] m
Terület5,98 km²
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Pettend (Fejér megye)
Pettend
Pettend
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 18° 42′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 18° 42′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pettend témájú médiaállományokat.

Kápolnája 1902-ben épült. 1935-ig a pázmándi, azóta a kápolnásnyéki plébániához tartozik.[5]

Pettend eredeti tulajdonosa a nagygyőri Kutas család volt, a família hét örökösének egyike volt a Székely família. A Székely örökösök birtokainak egy részét salfai és felsőőri Szita István vásárolta meg, akitől lánya, Szita Alojzia és annak férje, földvári báró Földváry Lajos örökölte a területet. A bárói család földszintes kú­riát építtetett a településen. Földváry Lajos cs. kir. kamarás és családja 1857-ben osztrák bárói címet, 1875-ben magyar bárói rangot kapott.

A Földváryak szobi Luczenbacher Miklósnak adták el pettendi birtokukat, az adásvételre valószínűleg 1889 után került sor, mivel báró Földváry Sándor abban az évben hunyt el a településen.

A Luczenbacherek 1878-ban kaptak nemesi címet. Luczenbacher Miklós az 1890-es évek végén épí­tette fel kastélyát pettendi birtokán, a Földváry család földszintes kúriájának helyén, valószínűleg annak felhasználásával. Az épületet angol gót stílusban emelték, tervezője Voyta Adolf műépítész volt. (Ő restaurálta a devecseri Esterházy ­várkastélyt, és ő építette például a veszprémi püspök farkasgyepűi vadászkastélyát is.) Ekkoriban épültek fel a majorsági épületek is hasonló stílusban. A Luczen­bacher- uradalomban magas színvonalú gazdálkodás folyt, különösen a méntelep volt jelentős.

Luczenbacher Miklós 1894 körül bérbe vette Sárközy Kázmér és Huszár Ágostonné pettendi birtokát is. Az 1920-as évek köze­pén már a kiskorú Luczenbacher Jánost említették az urada­lom és a kastély tulajdonosaként. Ek­kor Salzgruber János bérelte tőle a birtokot. 1945-ben Luczenba­cher Jánostól 317, Ritától 387 katasztrális holdnyi földet vettek el, a háború során megsérült kastélyt azonban egy ideig még használhatták.

1945 után lakásokat helyeztek el a kastélyban, majd falait a lakók kiköltözése után, 1967 és 1970 között folyamatosan elhordták a környék lakói építőanyagnak. A maradék gazdasági épületet a termelőszövetkezet tehenészete hasznosította, mely az elpusztult kastély helyén építette fel fejőházát 1988 körül. A lóistálló – vagy magtár – még ma is áll, de állapota teljesen leromlott.

A kastély különálló kápolnája is neogót stílusú, melynek egy részét a Második Világháborúban bombatalálat érte, így hátsó kupolás részét lebontották. Oromzata lépcsőzetes, ablakai csúcsívesek, bejárati ajtaja sza­márhátíves kiképzésű. A kastélyt egykor díszkert övezte, mely már nyomaiban sincs meg.


HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  2. Kápolnásnyék adatai a KSH online helységnévtárában (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  3. Pettend, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  4. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  5. Kápolnásnyék - Jézus Szíve plébánia. Székesfehérvári egyházmegye. (Hozzáférés: 2008. július 31.)

További információkSzerkesztés