Porány
Porány (szerbül Потпорањ / Potporanj) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
| Porány (Потпорањ / Potporanj) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 272 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Terület | 12,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 31″, k. h. 21° 14′ 53″45.025278°N 21.248056°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 31″, k. h. 21° 14′ 53″45.025278°N 21.248056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Porány témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésVersectől délre, a Duna–Tisza–Duna-csatorna mellett, Izbistye és Vajdalak közt fekvő település.
Története
szerkesztésPorány török hódoltság előtti sorsáról nem maradt fenn írásos adat, a hódoltság után azonban már mint lakott helyet említették, az 1717. évi kamarai jegyzékben neve már Podporan néven szerepelt a verseczi kerületben.
Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen és az 1761. évi térképen is mint óhitűektől lakott helység van feltüntetve.
1829-ben a gróf Bethleni Bethlen család nyerte kárpótlásul borgiai birtokokért, akik 1874-ig voltak itt birtokosok, majd 1883-ig gróf Mikes Miklós és neje Bornemissza Janka birtoka volt. 1883-tól 1896-ig Kormos Béla és neje Ágoston Róza volt itt birtokos.
1910-ben 567 lakosából 16 magyar, 518 szerb volt. Ebből 37 római katolikus, 527 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 590 | 598 | 637 | 507 | 453 | 390 | 311[2] | 272[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 293 | 94,21 |
| Románok | 5 | 1,60 |
| Magyarok | 5 | 1,60 |
| Montenegróiak | 2 | 0,64 |
| Szlovének | 1 | 0,32 |
| Oroszok | 1 | 0,32 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkeleti temploma - 1885-ben épült
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
