Porkura

falu Romániában, Hunyad megyében

Porkura (románul: Vălișoara, 1964-ig Porcurea) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Porkura (Vălișoara)
A porkurai fatemplom
A porkurai fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségBalsa
Rangfalu
KözségközpontBalsa
Irányítószám337029
SIRUTA-kód87978
Népesség
Népesség48 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1 (2002)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 31″, k. h. 22° 59′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 31″, k. h. 22° 59′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Porkura témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Erdélyi-érchegységben, Algyógytól 26 kilométerre északnyugatra fekszik. A 705-ös megyei útról letérve nyolc kilométernyi földúton közelíthető meg.

Lakossága szerkesztés

  • 1785-ben 307 lakossal írták össze. Túlnyomó többségük (71 családfő) ortodox vallású volt, de öt évvel később tizenöt római és hat görögkatolikus lelket is találtak benne.[1]
  • 1910-ben 478 lakosából 468 volt román és kilenc magyar anyanyelvű; 469 ortodox és hat zsidó vallású.
  • 2002-ben 79 lakosából 78 volt román és egy magyar nemzetiségű; 73 ortodox, négy baptista és két unitárius vallású.

Története szerkesztés

Az aranybányászat a 17. században kezdődött környékén. A falut először 1733-ban említették Porkureny, majd 1750-ben Porkure és 1760–62-ben Porkura néven, Hunyad vármegyében. 1742-ben a Kászoni családé volt. Ekkoriban bányáinak aranyhozama ingadozott és a helyiek csak idényszerűen művelték őket.[2] Leghíresebb bányája, a Barbara-táró, a 18. század második felében és a 19. század elején állt állandó művelés alatt. A világon egyedülálló az itt található sötét ibolya színű ametiszt, amely a 18. század végén világszerte ismertté tette Porkura nevét. (Az ametiszten, termésaranyon és termésezüstön kívül előfordul tetraedrit, markazit, szfalerit, kvarc, pirit és kalkopirit is.) A későbbiekben többször próbálkoztak a bánya újranyitásával. A 19. század végén egy holland–francia tulajdonú cég, 1924-ben pedig az Almasel–Porkura Aranybánya Rt. tulajdonában állt.[3] A falu nevét esztétikai okból változtatták a 'völgyecske' vagy 'patakocska' jelentésű maira (a porc disznót jelent), de máig az eredeti nevét használják.

Látnivalók szerkesztés

  • Ortodox fatemploma 1785-ben épült. Belsejét két szakaszban, közvetlenül az építés után és a 19. század elején festették ki.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  2. Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 127. o.
  3. Ion Rusu Abrudeanu: Aurul românesc: istoria lui din vechime până azi. București, 1933, 273. o.

Források szerkesztés

  • Szakáll Sándor – Nagy Gábor: A porkurai ametiszt. Geoda 2008 [1][halott link] PDF

További információk szerkesztés

 
Sötét ibolyaszínű ametiszt Porkuráról