Porrima
A Porrima (Gamma Virginis) a Szűz csillagkép harmadik legfényesebb csillaga. Arich néven is ismert. A szabad szemmel 2,9 magnitúdó fényesnek látszó csillag 39 fényév távolságban van tőlünk. Valójában két nagyon hasonló csillag van egymáshoz olyan közel, hogy csak távcsővel különíthetőek el egymástól.
| Porrima | |
 | |
| A Porrima helye a Szűz csillagképben | |
| Más jelölések | gamma Vir, 29 Vir, AGK -01 1685, BD-00 2601, GSC 04949-01120 1/2, HD 110379/80, HIP 61941, HR 4825/6, PPM 400177, SAO 138917, STF 1670, ADS 8630, CCDM 12417-0127, IDS 12366-0054, WDS 12417-0127, NSV 5859 |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Szűz csillagkép |
| Epocha | J2000.0 |
| Rektaszcenzió | 12h 41m 39,642s[1] |
| Deklináció | -01° 26′ 57,75″[1] |
| Távolság | 38,58 fé, 11,83 pc |
| Látszólagos fényesség | 2,74 |
| Abszolút fényesség | 2,375 |
| Színkép típusa | F0 V + F0 V |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 0,08453" |
| Radiális sebesség | −20,42 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | -0,61666 "/év[1] |
| deklinációban | +0,06066 "/év[1] |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 1,5[2] R☉ |
| Tömeg | 3,10×1030 kg, 1,56 M☉ |
| Luminozitás | 9,33 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 31,36 km/s[3] |
Leírása szerkesztés
A két azonos színképtípusú (F0V) csillag a közös tömegközéppont körül kering 169,1 éves periódussal. Egyik csillag feltételezett változó NSV 5859 néven.
Mivel a Porrima közel van az ekliptikához, időnként elfedi a Hold, nagyon ritkán valamelyik bolygó. 2017-ben két alkalommal is volt Hold általi fedés. A június 3-án este, a navigációs szürkület idején bekövetkező jelenség jól megfigyelhető volt, mivel a belépés egy órával delelés után történt.[4] A fél évvel későbbi, október 18-án esedékes fedés újhold idejére, azaz nappalra esett, amikor még a Hold sem volt látható szabad szemmel.[5]
Kettőscsillag szerkesztés
A=apasztron, P=periasztron, a két pontot összekötő szaggatott vonal a pálya nagytengelye.
A pontvonallal rajzolt egyenes a csomóvonal; a leszálló csomótól a felszálló csomóig tartó pályaszakasz szaggatottan rajzolva.
Kettősségét P. Richaud fedezte fel 1689-ben. Első mérését Bradley és Pound végezte 1718-ban. A WDS adatbázisában 1544 mérését tartják nyilván.[6] A rendelkezésre álló megfigyelési adatokból Strand 1937-ben, Söderhjelm 1999-ben, végül Docobo és Scardia egymástól függetlenül 2006-ban publikált - egymástól nem nagy mértékben eltérő - pályát.[7] A továbbiakban hivatkozott paraméterek Docobo pályaelemeinek felhasználásával készültek.
Scardia 2007-ben minimális mértékben módosította a pályaelemeket: a jobb oldali ábra ezek felhasználásával készült.[8]
A pálya nagy numerikus excentricitása (0,882) következtében a komponensek távolsága egymástól 3 és 70 csillagászati egység között,[9] látszó szögtávolsága 0,368 és 5,345 ívmásodperc között változik. A periasztron 2005,51-kor, ezt megelőzően 1836,41-kor volt. Pontosan ebben az időpontban - a periasztron pontos időpontjáról természetesen nem tudva - F.G.W. Struve 0,25"-et és 151,6 fokos pozíciószöget mért. 2005 közepén a USNO 66 centiméteres refraktorával számos alkalommal mérték 0,36-0,38" értékkel.[6] A periasztron átmenet évében, 2005-ben a társcsillag 76 fokos látszó pályaívet tett meg.
A paraméterek változása[j 1] szerkesztés
A felfedezés óta mért adatok feldolgozásával Strand 1935-ben kiszámította a Porrima komponenseinek keringését: az általa meghatározott pályaelemekből adódó látszó paramétereket (szögtávolság és pozíciószög) a periasztron közeli időszakra a táblázat első három oszlopa tartalmazza. A további hetven év méréseinek figyelembe vételével 2006-ban Docobo által számított új pálya eredményei a középső két oszlopban láthatóak. Végül az utolsó három oszlop tartalmazza Christopher Taylor 2003 és 2005 közötti méréseit, amelyek mutatják Strand pályájának valóságostól való eltérését.[10]
| Év | Paraméterek Strand szerint | Paraméterek Docobo szerint | Taylor mérései | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| látszó szögtávolság | pozíciószög | látszó szögtávolság | pozíciószög | Év | látszó szögtávolság | pozíciószög | |
| 1995 | 2,5" | 280 | 2,25" | 277,6 | |||
| 2000 | 1,8" | 267 | 1,50" | 260,9 | |||
| 2002 | 1,5" | 259 | 1,13" | 247,5 | |||
| 2003 | 0,92" | 236,6 | 2003. december | 0,6" | 219° | ||
| 2004 | 1,2" | 246 | 0,68" | 218,4 | 2004. december | 0,4" | 177° |
| 2005 | 0,44" | 179,8 | 2005. április | 0,27-0,29" | 161±0,6° | ||
| 2006 | 0,8" | 221 | 0,41" | 103,5 | |||
| 2008 | 0,4" | 126 | 0,93" | 41,0 | |||
| 2010 | 0,9" | 44 | 1,39" | 23,6 | |||
Kísérőcsillagok szerkesztés
A kettőscsillagok környezetében gyakran mérnek távolabbi kísérőket. A különböző időpontban végzett észlelések különbsége segíthet annak vizsgálatában, hogy az egyes csillagok gravitációs kapcsolatban vannak-e, esetleg közös sajátmozgásúak-e? A Porrima mellett négy további csillagot mértek az idők folyamán, melyek jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza.
| Komp. betűjele |
GSC száma | fényessége m |
mérések száma |
Első mérés | Utolsó mérés | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | távolság" | Pozíciószögo | Év | távolság" | Pozíciószögo | ||||
| C | 15,1 | 3 | 1889 | 53,12 | 159,4 | 2007 | 93,68 | 121,3 | |
| D | 4949 1103 | 12,05 | 3 | 1922 | 125,17 | 88,4 | 2007 | 171,02 | 89,8 |
| E | 4949 1116 | 8,94 | 11 | 1851 | 255,01 | 185,9 | 2008 | 258,75 | 168,2 |
| F[j 2] | 4949 1093/1115 |
9,53 | 4 | 1909 | 482,34 | 268,6 | 2008 | 422,81 | 267,8 |
Hazai amatőr megfigyelése szerkesztés
A Porrima szabad szemes, egyenlő fényessége, közelségéből adódó nagy szögtávolsága és viszonylag rövid periódusa folytán - a periasztron ±3 éves időszakát kivéve - kedvelt célpontja a kettőscsillagok iránt érdeklődő amatőr csillagászoknak. A 2005 júliusában bekövetkezett maximális közelség előtt utoljára 2001-ben érkezett pozitív megfigyelés a kettőscsillagról a Meteor rovatához.[11] 2008 júliusában a csillagok közti távolság már meghaladta az 1 ívmásodpercet, miáltal komolyabb amatőr műszerekkel már vizsgálható volt. 2011-ben a szögtávolság eléri az 1,6"-et, így felbontása kisebb távcsövekkel is lehetséges.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ez az alfejezet az angol Wiki alfejezetének felhasználásával készült.
- ↑ Nagyon szoros kettőscsillag BU 607 néven
- ↑ a b c d SIMBAD lekérdezés: Porrima
- ↑ Yale Catalog of Bright Stars
- ↑ Chromospheric activity and rotation of FGK stars in the solar vicinity, SIMBAD
- ↑ „Meteor”, Budapest XLVII. (9), 42-43. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.
- ↑ szerk.: Mizser Attila: Fogyatkozások, csillagfedések, Amatőrcsillagászok kézikönyve, Harmadik, javított és bővített, Budapest, 2006: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 963 06 0197 4
- ↑ a b WDS adatbázis lekérdezés 2010. április 27.
- ↑ INTERNATIONAL ASTRONOMICAL UNION COMMISSION 26 (DOUBLE STARS). [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
- ↑ Sixth Catalog of Orbits of Visual Binary Stars. [2011. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
- ↑ szerk.: Szentmártoni Béla: Kettőscsillag útmutató, Kézirat gyanánt, Orosháza, 1980: Alkor csillagászati szakkör
- ↑ Christopher Taylor, Hanwell Community Observatory[halott link]
- ↑ „Meteor”, Budapest XXXVI. (7-8.), 120-121.. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.
Források szerkesztés
- ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
