A Potamochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nem.

Potamochoerus
Evolúciós időszak: Miocén - jelen
Bojtosfülű disznó (Potamochoerus porcus)
Bojtosfülű disznó (Potamochoerus porcus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Suinae
Nemzetség: Potamochoerini
Gray, 1873
Nem: Potamochoerus
Gray, 1854
Szinonimák
  • Choiropotamus Gray, 1843
  • Koiropotamus Gray, 1843
  • Nyctochoerus Heuglin, 1863
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Potamochoerus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Potamochoerus témájú kategóriát.

Előfordulásuk szerkesztés

A Potamochoerus-fajok előfordulási területe kizárólag Afrikában van. A bojtosfülű disznó csak a nyugati esőerdőkben található meg, míg a folyami disznó a nyíltabb területeken, köztük a bozótos szavannákon is előfordul. Az utóbbi fajt betelepítették Madagaszkárra és más szigetekre is.

Megjelenésük szerkesztés

 
Folyami disznó (Potamochoerus larvatus)

A két faj közül a folyami disznó a nagyobbik, bár nem sokkal; ennek testhossza 100-150 centiméter, marmagassága 66-100 centiméter, farokhossza 30-40 centiméter és testtömege 55-150 kilogramm; míg a színesebb bojtosfülű testhossza 100-145 centiméter, marmagassága 55-80 centiméter, farokhossza 30-45 centiméter és testtömege 45-115 kilogramm. Mindkét fajnál a kanok nagyobbak a kocáknál. A bojtosfülű disznó talán az összes élő disznófaj közül a legszínesebb; testét rozsdavörös szőrzet borítja, a pofáján és a hátgerinc tájékán fehér mintázat látható; a hasi része is világosabb; a nagy füleiről hosszú sárgásfehér bojtok lógnak. A színes rokontól eltérően a folyami disznó kevésbé színes; a szőrzete főleg barnás vöröses árnyalattal; a fejétől a háta közepéig, hosszabb és világosabb szőrszálak láthatók. Ormányszerű pofáik megkeményedett, mozgatható csúcsban végződnek, ezekkel túrják a földet. Az agyaraik jól fejlettek, de jóval kisebbek, mint a varacskosdisznóké (Phacochoerus), vagy a rokon erdei disznóé (Hylochoerus meinertzhageni).

Életmódjuk szerkesztés

Mindkét faj példányai magányosan élnek. Mindenevőként egyaránt táplálkoznak növényi és állati eredetű táplálékkal is. A dögöket sem vetik meg. Ezek az állatok, mint sok más disznófaj számos ragadozónak - köztük az embernek is - szolgálnak táplálékul.

Szaporodásuk szerkesztés

Mivel igen közeli rokonságban állnak, a két faj szaporodási szokása nagyon hasonló; sőt azokon a helyeken ahol a két disznó elterjedési területe fedi egymást, hibrid példányok is létrejöhetnek. Az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. A párzási időszak főleg ősszel van; a folyami disznó nagyobb elterjedésének köszönhetően más évszakban is meglehet. A vemhesség 120-127 napig tart, ennek végén 1-4 malac születik. Az elválasztás körülbelül 3 hónap után következik be, de a malacok, a következő alomig az anyjukkal maradnak.

Rendszerezésük szerkesztés

A nembe az alábbi 2 élő faj tartozik:

A Wikifajok szerint az alábbi 5 fosszilis faj is ebbe a nembe tartozik:

Források szerkesztés