Meredély
Meredély (1899-ig Prikra, szlovákul: Príkra) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
| Meredély (Príkra) | |||
 | |||
| Szent Mihály görögkatolikus fatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1618 | ||
| Polgármester | Ján Brenišin | ||
| Irányítószám | 090 05 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 54 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 434 m | ||
| Terület | 9,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 42″, k. h. 21° 44′ 22″49.361667°N 21.739444°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 42″, k. h. 21° 44′ 22″49.361667°N 21.739444°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meredély témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésFelsővízköztől 19 km-re északkeletre, a Ladomér-patak alatt, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
szerkesztés
A falut 1573 és 1598 között a vlach jog alapján alapították ruszin pásztornépek betelepítésével. Makovica várának uradalmához tartozott. Első említése 1618-ban „Prikra” néven történik. 1787-ben 11 házában 78 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRIKRA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban, határjában legelőn, és fán kivűl nints más java, földgye sovány, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 19 háza volt 143 lakossal. A 19. században a Dobriánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prikra, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal. Duplin fil. 4 romai, 140 gör. kath., 7 zsidó lak. Ut. p. Komarnyik.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1922-ben az erdei munkások sztrájkjának egyik színhelye volt. 1944-ben a harcok során súlyos károkat szenvedett.
Népessége
szerkesztés1910-ben 107, túlnyomórészt ruszin lakosa volt (104 fő: 97,2%).
2001-ben mindössze 7 szlovák lakosa volt.
2011-ben mindössze 8 szlovák lakta.
Nevezetességei
szerkesztés- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1777-ben épült, ikonosztáza is 18. századi, de egyes képei 17. századiak. Harangját 1759-ben öntötték. Tornya hagymakupolás. Tetőszerkezete zsindellyel fedett.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
