Preng Doçi

albán egyházi vezető, politikus, költő

Preng Doçi vagy olaszosan Primo Docci, születési nevén Pjetër Doçi (Bulger(wd), 1846. február 25.Shkodra, 1917. február 22.) albán ferences szerzetes, politikus, 1888-tól haláláig Mirdita apátja. Befolyásos észak-albániai főpapként az 1870-es évektől részt vett az albán függetlenségi küzdelmekben(wd). Vezető szerepet vállalt fegyveres felkelések szervezésében (1877, 1910), a leendő Albánia államjogi kereteinek elméleti alapvetésében (1897), de a Bashkimi közművelődési egyesület vezetőjeként a modern albán ábécé kidolgozásához is hozzájárult.

Preng Doçi
Doçi az 1890-es években
Doçi az 1890-es években
Született 1846. február 25.[1]
Bulger
Elhunyt 1917. február 22. (70 évesen)
Shkodra
Állampolgársága albán
Foglalkozása római katolikus főpap
Iskolái Pápai Urbaniana Egyetem
Oroshi apát
Vallása katolicizmus
Szerzetesrend Kisebb Testvérek Rendje
Hivatali idő 1888–1917
Utódja Zef Gjonali
Szobra az oroshi apátsági templom portikuszában

ÉletútjaSzerkesztés

A shkodrai Albán Főpapi Kollégium(wd) elvégzését követően a Propaganda Fide római kollégiumában tanult. Tanulmányai befejezése után, már ferences papként, 1871-ben hazatért albán földre, és szűkebb pátriája, a Mirdita-vidék falvaiban teljesített papi szolgálatot (Korthpula(wd), Orosh és Kalivarja).[2] Az 1876–1877-ben az oszmán fennhatóság ellen szerveződő mirdita felkelés egyik vezetőjeként az volt a feladata, hogy Cetinjébe utazva biztosítsa az albánok régi ellenségének számító Montenegró katonai és anyagi segítségét. Diplomáciai kísérlete sikerrel járt, a montenegrói vladika kilátásba helyezte segítségét. A felkelést azonban 1877 márciusában gyorsan és határozottan leverték az oszmán csapatok. Doçit elfogták és Konstantinápolyba hurcolták, majd száműzetésre ítélték.[3]

A száműzött Doçi Rómába ment, ahol a Propaganda Fide egyik bíborosa, Giovanni Simeoni(wd) megbízásából 1877-től Új-Fundlandon végzett missziós tevékenységet. A mostoha éghajlatot nem tudta megszokni, így kérésére 1881 októberében az új-brunswicki Saint Johnba(wd) helyezték át.[4] 1883 márciusában tért vissza Rómába, ahonnan hamarosan Indiába ment, ahol Antonio Agliardi(wd) bíboros, apostoli küldött mellett látta el a titkári teendőket.[5] Mindeközben az oszmán hatóságokkal folyamatos levelezésben állt, száműzetése feloldását kérte, és végül a konstantinápolyi pátriárka(wd) közbenjárására 1888-ban hazatérhetett.[6]

1888. december 29-én az oroshi Hegyi Szent Sándor-apátság apátjává szentelték fel. Csaknem három évtizeden át, haláláig volt a közvetlenül a Vatikán alá rendelt területi apátság első vezetője, Mirdita apátja.[7] Az elkövetkező években oroshi apátként az észak-albániai politikai és egyházi közélet befolyásos alakja, a felekezeti megosztottságon felülemelkedő nemzeti egység hirdetője volt.[8] Edith Durham beszámolója szerint Észak-Albánia legokosabb emberének tartották, és több napi járóföldet is megtettek az albánok azért, hogy vitás ügyeik rendezéséhez véleményét kikérjék.[9] Az Osztrák–Magyar Monarchia diplomatái 1896-ban felvették a kapcsolatot Doçival, és tájékoztatták a külügyminisztérium új Albánia-politikájának körvonalairól, arról, hogy készek az albán autonómiatörekvéseket támogatni. A mirditai apát 1897. március 14-én nyújtotta át a Monarchia képviselőinek emlékiratát, amelyben ismertette elképzeléseit. Ebben elsősorban területileg elkülönülő, de konföderációban egyesülő albán fejedelemségek távlati vízióját vázolta fel, és az oszmán befolyástól leginkább mentes északalbán részeken egy felső-albániai katolikus fejedelemség létrehozásához kérte a nagyhatalom támogatását. A terv végül nem vált valóra.[10]

1899-ben Shkodrában megalapította a Társaság az Albán Nyelv Egységéért, közismert nevén Bashkimi egyesületet. A hozzá csatlakozó shkodrai literátusokkal – Gjergj Fishtával, Ndoc Nikajjal és másokkal – együttműködve kidolgozták saját latin betűs albán ábécéjüket, a Bashkimi-ábécét, amely végül 1908-ban a manasztiri kongresszus döntése értelmében a modern albán ábécé alapja lett.[11] Ugyancsak 1899-ben Oroshban megnyitotta Észak-Albánia egyik első albán tannyelvű iskoláját.[12]

Ndoc Nikajjal Lidhja e Mshehët (’Titkos Liga’) néven 1909-ben titkos szervezetet hoztak létre, amely tevékenységével jelentősen hozzájárult az 1910-es albán felkelés(wd) megszervezéséhez.[13]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A biographical dictionary of Albanian history
  2. Elsie 2010 :113.; Elsie 2013 :117–118.
  3. Jacques 2009 :255.; Elsie 2010 :113.; Elsie 2013 :118.
  4. Jacques 2009 :301.; Elsie 2010 :113.; Elsie 2013 :118.
  5. Elsie 2010 :113.; Elsie 2013 :118.
  6. Elsie 2010 :113–114.; Elsie 2013 :118.
  7. Elsie 2010 :114.; Elsie 2013 :118.; Waal 2014 :334.; Abbot Preng (Prend) Doçi. Catholic-Hierarchy.org (Hozzáférés: 2019. okt. 29.)
  8. Pollo & Puto 1981 :116–117.; Csaplár 2010 :170.; Elsie 2010 :114.; Elsie 2013 :118.
  9. Waal 2014 :153.
  10. Csaplár 2010 :170–172. Vö. Elsie 2010 :114.; Elsie 2013 :118.
  11. Elsie 2005 :99.; Csaplár 2010 :161.; Elsie 2010 :114.; Elsie 2013 :118.
  12. Waal 2014 :254., 334.
  13. Elsie 2005 :88.

ForrásokSzerkesztés

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Waal 2014: Clarissa de Waal: Albania: Portrait of a country in transition. New paperback edition. London; New York: I.B. Tauris. 2014. ISBN 9781780764849