Pribis
Pribis (szlovákul Pribiš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
| Pribis (Pribiš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Alsókubini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Rastislav Suroviak |
| Irányítószám | 027 41 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | DK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 478 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 640 m |
| Terület | 8,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′, k. h. 19° 24′Koordináták: é. sz. 49° 13′, k. h. 19° 24′ | |
| Pribis weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Alsókubintól 10 km-re keletre, az Árvai-hegységben fekszik.
Története szerkesztés
A falut a 16. században a vlach jog alapján telepítették, az árvai uradalomhoz tartozott. 1567-ben „Prybiss” alakban említik először. 1787-ben 374 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRIBIS. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Puczónak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 87 házában 504 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, kő- és fafaragással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pribiss, tót falu, Árva vmegyében, 499 kath., 1 evang., 4 zsidó lak. Földe termékeny, s borsója hires; két vizi malma, és 26 4/8 sessioja van. F. u. árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 472 lakosából 467 szlovák volt.
2011-ben 466 lakosa volt, mindegyik szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült.
- Egy 19. század elején épült kápolnája is van.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
