Privas

Privas Franciaország egyik városa, Auvergne-Rhône-Alpes régióban. Ardèche megye székhelye (prefektúra).

Privas
Privas címere
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Auvergne-Rhône-Alpes
Megye	Ardèche
Kerület	Privas
Kanton	Privas
Településtársulás	Communauté de communes Privas Rhône et Vallées
Polgármester	Michel Valla (2014–2020)
INSEE-kód	07186
Irányítószám	07000
Testvérvárosok	Lista Weilburg Tortona Wetherby Zevenaar
Népesség
Teljes népesség	8552 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	688 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	300 m
Terület	12,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 44′ 06″, k. h. 4° 35′ 57″44.735, 4.5991666666667
Privas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Privas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Történelme

Privas területén a Meroving‑dinasztia idejében egy kisebb erődítmény állt, amellé egy apró település költözött. A 10. századtól a toulouse-i herceg vált a terület tulajdonosává, ám hamar átengedte a birtokot Valence grófjának, Poitiers urának, aki városfallal vette körbe a települést, amely ekkor már két negyedből (Bize és Clastre) állt.

1281-ben Aymar de Poitiers a városnak vásártartási, bíráskodási és katonai jogokat adományozott így megindítva a város gyarapodását, amely két új városrész kialakulásában mutatkozott meg.

A 15. századra a településen kisebb kézművesipar is kialakult, takácsok, molnárok jelentek meg a városban, azonban a lakosság nagy része továbbra is nagyban kötődött a mezőgazdasághoz.

1534-ben Jacques Vallier privas-i pap kezdte el hirdetni a protestáns eszméket a településen, amely hamar átállt az új hitre. A vallásháborúk során sokszor a katolikus kereszttűzben lévő település a hugenották és a kálvinisták legjelentősebb központjává vált. Az 1598-as nantes-i ediktum rövid időre vallásszabadságot biztosít lehetővé téve a város gyors ütemű fejlődését.

1612-ben protestáns zsinat helyszíne volt a város, ahol a reformegyházak összefogtak a katolikus egyház elleni harcban. 1620-ban a nagyrészt protestáns lakosság fellázadt, amikor Jacques de Chambaud, a hugenották vezérének özvegye, a Privas bárója cím örököse katolikushoz ment feleségül. A felkelést a király segítségével verték le, és lerombolták a protestánsok által épített erődítményeket, amelyeket azonban a lakosság által megválasztott új báró hamar visszaépíttetett. Végül, 1629-ben a király 20 000 fős hadsereggel rontott a városnak, amelyet mintegy 1600 katona védett, és két hetes ostrom után bevette azt, majd földig romboltatta.

Privas újratelepülése 1637 környékén kezdődött csak meg, ám már jóval szerényebb települést fejlődött a korábbi központ helyén. A 18. században nagyban növekedett a város gazdasága, bekapcsolódott a Rhône menti kereskedelembe. Az 1789-es forradalom alapvetően kevés pusztítást okozott Privas-ban.

A 19. század elején több vasércbányát létesítettek a környéken, ami nagyban elősegítette a vasút gyors megjelenését az 1860-as években. Mindazonáltal nem jellemezte komolyabb fejlődés a települést sem a 19., sem a 20. század során.

Népesség

A népesség alakulása 1968 és 2022 között

Lakosok száma	10 080	10 345	10 080	8624	8305	8321	8266	8465	8567	8552
	1968	1982	1990	2006	2013	2015	2017	2019	2020	2022

Adatok: Wikidata

Nevezetességei

• XIII. Lajos-híd
• Montoulon

További információk

• A város hivatalos honlapja