Propadién
| Propadién | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | propadién | ||
| Más nevek | allén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 463-49-0 | ||
| PubChem | 10037 | ||
| ChemSpider | 9642 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H4 | ||
| Moláris tömeg | 40,06 g/mol | ||
| Sűrűség | 1,824 kg/m³ (gáz, normálállapotban) 0,6620 kg/dm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | −136,3 °C | ||
| Forráspont | −34,4 °C | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | külső MSDS | ||
| EU osztályozás | rendkívül gyúlékony (F+) | ||
| R mondatok | R12 | ||
| S mondatok | S9S16S33 | ||
| Robbanási határ | Alsó határ: 1,9 térfogat%, 31 g/m³ Felső határ: 17 térfogat%, 283 g/m³ [1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A propadién szerves vegyület, a legegyszerűbb allén, azaz olyan vegyület, amelyben kumulált C=C kettős kötés található. Képlete H2C=C=CH2, triviális neve allén.[2] Speciális hegesztésekhez használt gázkeverékek (MAPP-gáz) alkotórésze.
Előállítása és propinnal való egyensúlya
szerkesztésAz allén a propinnal kémiai egyensúlyban van, keveréküket MAPD-nek is nevezik a metil-acetilén (a propin másik neve)-propadién rövidítéséből:
- H3CC≡CH ⇌ H2C=C=CH2
Keq = 0,22 (270 °C), 0,1 K (5 °C)
Az MAPD a vegyiparban fontos kiindulási anyagként használt propán propénné történő krakkolása során keletkezik – többnyire nemkívánatos – melléktermékként. Az MAPD akadályozza a propén katalitikus polimerizációját.[3]
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Propadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b A propadién vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ allenes, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ Klaus Buckl, Andreas Meiswinkel "Propyne" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2008, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.m22_m01