Rásztó

	Rásztó (Ráztoka)
	; Rásztó zászlaja
	; Rásztó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1420
Polgármester	Zuzana Vaníková
Irányítószám	976 97
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
	Népesség
Teljes népesség	279 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	480 m
Terület	8,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 19° 24′ 00″48.819444°N 19.400000°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 19° 24′ 00″48.819444°N 19.400000°E
	Rásztó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rásztó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rásztó (1886-ig Rásztoka, szlovákul: Ráztoka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 22 km-re nyugatra fekszik.

Története

A település a 14. században keletkezett, 1424-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében említik először „Razthoka” alakban. 1441-ben „Rasthoka” a neve, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. A 15. században vlach pásztorok telepedtek itt le. Lakói főként állattartásból és mezőgazdaságból éltek. A 18. századtól háziiparral, csipkeveréssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RASZTOKA. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Dubovának szomszédságában, mellynek filiája, határjában fája, és legelője elég van, juhokat haszonnal tartanak, földgye sovány, hegyes, kősziklás, és hideg; Zólyom piatzától távol van, Garam vize is gyakran elönti, harmadik osztálybéli.”^[2]

1828-ban 63 házában 485 lakos élt, akik a 19. század második felétől a közeli Zólyombrézón dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rasztóka, tót falu, Zólyom vmegyében, dombos völgyben, ut. p. Beszterczebányához keletre 3 óra, 521 kath. lakossal, kik közt 29 telkes gazda, 16 zsellér, 7 lakó, s ezek többnyire házaló kereskedők. Urbéri telek 7. Sovány földe egyedül zabot, néha árpát, s leginkább burgonyát terem. Erdeje van. 1442 hold. Lakosai szarvasmarhát, juhot és kecskét tartanak, Hradiszkó nevü hegyén hajdan vára volt, mellynek alapja most is látható. Birja a kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 600, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 309 lakosából 306 szlovák volt.

2011-ben 291 lakosából 275 szlovák volt.

Nevezetességei

A falu kápolnája 1832-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Községinfó
Rásztó Szlovákia térképén
Travelatlas.sk
E-obce.sk Archiválva 2008. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]