Wikipédia

Rónai Mihály (állatorvos)

(1879–1945) író, állatorvos
Ez a szócikk az állatorvosról és novellistáról szól. Hasonló címmel lásd még: Rónai Mihály (ejtőernyős).

Rónai Mihály (született Rosenberg Miksa) (Eger, 1879. november 18.[2] – Budapest, Terézváros, 1945. január 10.)[3] állatorvos, állat-egészségügyi főtanácsos, író, novellista, publicista. Rónai Mihály András író, költő, műfordító apja, Hauser Emma orvos férje, Rónai Dénes fotográfus és Rónai Hermin színésznő testvére, Székely Aladár fényképész unokatestvére.

Rónai Mihály
SzületettRosenberg Miksa
1879. november 18.[1]
Eger
Elhunyt1945. január 10. (65 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHauser Emma (1911–1945)
Gyermekeikét gyermek:
Rónai Mihály András
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1901)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (A-1-14)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Rónai (Rosenberg) Fülöp pékmester és Bleier Lina gyermekeként született zsidó családban. Elemi iskoláit Békésen, a középiskolát Gyulán végezte, majd szülei péksége tönkrement és Budapestre költöztek. Édesapja jegyszedőként dolgozott, míg ő egy szerszámkovács-műhelyben vállalt munkát és beiratkozott a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára. 1901-ben állatorvosi oklevelet szerzett. 1901 augusztusában lépett a főváros szolgálatába, s a Közvágóhídon kezdett dolgozni. 1902 és 1908 között számos novellája és publicisztikája jelent meg a Népszava, a Népszava Olvasótára, a Pesti Hírlap, A Hét, a Szerda és a Nyugat hasábjain. Ekkoriban Nagy Lajossal és Bölöni Györggyel egyenrangúként tartották számon. Hamarosan elvesztette hallását, s ettől kezdve felhagyott az írással. 1905-től a lóvágóhidat vezette, amely az ő vezetésével nyílt meg és ugyanettől az évtől 1914-ig szerkesztette Breuer Albert megbízásából a Vágóhídi Szemle című szakfolyóiratot. Szintén Breuer volt az, aki bevezette a vágóállat- és élelmiszer-ellenőrzés gyakorlatába, illetve segítette a Vámos Jenővel közösen írt Húsvizsgálók könyve megjelenését. Tankönyvet szerzett és tanfolyamokat tartott, amelyekkel hosszabb távon befolyásolta a hazai húsvizsgálat rendszerét, illetve vezető főállatorvosként szervezte a modern nagyvárosi közélelmezés tudományos szakszolgálatát. 1918 őszén megalapította Magyarországi Állatorvosok Szakszervezetét és a Tanácsköztársaság ideje alatt szerkesztette a szakszervezet hivatalos lapját, az Állatorvosi Közügy című lapot. A szakszervezet küldöttjeként az Állatorvosi Főiskola 1919. május 5-i tanári értekezletén adta elő a főiskolai oktatás szocialista átszervezésére vonatkozó követeléseit – többek között termelőszövetkezetben töltendő gyakorlati félévet –, amelyeket Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos azonnal magáévá tett, de csak a későbbi szocializmus idején valósult meg. A maga készítette preparátumokból kórbonctani múzeumot létesített a lóvágóhídon, ahol Schönberger Armand festőművész paleontológiai rekonstrukciós képei is helyet kaptak. A múzeum 1944 nyarán bombatalálat következtében megsemmisült. 1940-ben állategészségügyi főtanácsosként nyugdíjba vonult.

1945. január 10-én feleségével és kisebbik fiával együtt a Liszt Ferenc téren nyilasok agyonlőtték. Később exhumálták és a következő év március 15-én a Kozma utcai izraelita temető mártírparcellájának díszsírhelyén helyezték végső nyugalomra.[4]

Családja szerkesztés

Felesége Hauser Emma (1886–1945) volt, akit 1911. június 5-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[5]

Gyermekei:

  • Rónai Mihály András (1913–1992) író, költő, műfordító. Felesége Gábor Marianne (1917–2014) festőművésznő.
  • Rónai Bálint (1918–1945) ügyvédjelölt.

Főbb művei szerkesztés

  • Beethoven-kesergő és egyebek (Budapest, 1903)
  • A Budapest székesfővárosi közvágóhidak és állatvásárok (Budapest, 1903)
  • Húsvizsgálók könyve (Budapest, 1910; 2. bővített és javított kiadás: Budapest, 1914)
  • Constitutio melanotica (Budapest, 1927)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rónai_Mihály_(állatorvos)&oldid=26816925”