Radó Gyula (rendező)
Radó Gyula (Budapest, 1934. június 25. –) Balázs Béla-díjas rendező.
| Radó Gyula | |
| Született | 1934. június 25. (90 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Vadas Zsuzsa (1961-) |
| Foglalkozása | rendező |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1968–1972) |
| Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1996) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzülei: Radó Attila és Búza Kiss Margit (1904–1989).[1] 1959-ben Schrem Rezsővel és Ábrahám Jánossal megalapította a kecskeméti filmstúdiót, amely az első vidéki professzionista stúdió volt. 1964-től Budapesten a Magyar Televízió munkatársa. 1968–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt film- és televíziórendező szakon. 1973-tól készít tévéjátékokat és tévéfilmeket. Kezdetektől támogatta a hazai regionális televíziózást, így az MTV Pécsi és Szegedi Körzeti Stúdiójában is számos alkalommal vállalt rendezői megbízatásokat.[2] 1993–2008 között a Komédium Színház művészeti igazgatója volt. 2004-től a Tv-s Művészek Társaságának titkára.
Több mint háromszáz dokumentumfilmje, huszonöt tévéfilmje és tévéjátéka mellett ő rendezte az első Holdra szállás teljes magyarországi műsorát, valamint Farkas Bertalan űrrepülésének közvetítését. Portréfilmet készített (többek között) Dmitrij Sosztakovicsról, Pablo Casalsról, Romain Garyről, Graham Greene-ről, Nino Manfrediről.[3]
Magánélete
szerkesztés1961-ben házasságot kötött Vadas Zsuzsa íróval, újságíróval.
Színházi rendezései
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 8.[Mj. 1]
- Kocsis István: Bolyai János estéje (1976)
- Szakonyi Károly: Mennyei kávéház (1989)
- Kocsis István: Vincent van Gogh (1993)
- Böszörményi-Mészöly: Kucó (1997)
- Földes Mária: A séta (2003)
- Allen: Nizsinszkij utolsó tánca (2006)
- Ecséri-Heyman: A piros bicikli (2007)
- Erdélyi Z. Ágnes: Levelek Palesztinából (2008)
Filmjei
szerkesztés- Francia tanya (1972)
- 25 éves a Déryné Színház (1976)
- A vonatok reggel indulnak (1976)
- „Akik kimaradtak a szereposztásból” (dokumentumfilm; színészportrék) (1977)
- A korona aranyból van (1979)
- „Én soha nem akartam színész lenni…” (portréfilm Szirtes Ádámról) (1980)
- Belváros holtponton (1981, MTV Pécsi Körzeti Stúdió)[4]
- A bíró (1981)
- Istenek és szerelmesek (1981)
- Újjászülető belváros (1984, MTV Pécsi Körzeti Stúdió)[4]
- Musztánglegenda (1984)
- Máz (1986)
- Aranyóra (1987)
- Mégis főként Pannóniára tekints! (1987, MTV Pécsi Körzeti Stúdió)[4]
- Halállista (1989)
- Metamorfózis (1996, MTV Pécsi Körzeti Stúdió)[5]
- Fény-kép (2004)
- Rézbánya Borban (2006)
- A Kasztner-vonat (2006)
Díjai
szerkesztés- Capek-díj (1990)
- Balázs Béla-díj (1996)
- Lőw Immánuel-emlékplakett (2006)
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ 2013. október 18-i lekérdezés.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Édesanyja gyászjelentése. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
- ↑ Gerner András: A mi képernyőnk. Underground Kiadó, Budapest, 2015. 196. o.
- ↑ Gerner András: A mi képernyőnk. Underground Kiadó, Budapest, 2015. 195. o.
- ↑ a b c Gerner András: A mi képernyőnk. Underground Kiadó, Budapest, 2015. 197. o.
- ↑ Gerner András: A mi képernyőnk. Underground Kiadó, Budapest, 2015. 197. o.
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
szerkesztés- Docuart
- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben