Rajz Irén

(1886–1960) színésznő, énekesnő

Rónai Gyuláné Rajz Irén (Érkeserű, 1886. augusztus 12.[2]Budapest, 1960. június 24.)[3] színésznő, énekesnő, táncosnő.

Rajz Irén
SzületettReisz Irén
1886. augusztus 12.
Érkeserű
Elhunyt1960. június 24. (73 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiRajz Ödön
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Már hat éves (1892) korában a Magyar Királyi Operaház balett-növendéke volt. Tizenkét éves korában (1898) külföldön járt turnén. Tagja volt a Király Színháznak és a Népoperának. 1906-ban, valamint 1909–1910 között Krémer Sándor társulatának tagja volt. 1907–1908 között Mezei Béla társulatában szerepelt. 1912-ben Palágyi Lajos társulatában játszott. Ezután Sebestyén Géza társulatában volt látható. 1924–1925 között Andor Zsigmond szegedi társulata foglalkoztatta. 1928–1930 között Gulyás Menyhértnél szerepelt. 1956–1957 között a Madách Színház tagja volt.[4]

1928-ben az Új-Somogy így írt róla: „A női karban különösen a táncoknál kitűnik egy szőke, erősebb leány rutinirozott táncával, sikkes mozdulataival. Az ügyes görl, Rajz Irén, az Operaház balletkarában táncolt s Budapestről került a Gulyás-társulathoz, ahol a direktor kiváló koreográfiái érzéke s rutinja folytán, a női kar tánctanítását bízta reá. Ő kapja az operettek szóló női táncait is s minden alkalommal méltónak is bizonyult a direktori bizalomra.”[5]

Halálát szívizomelfajulás, sárgaság, májelhalás okozta. Férje Rónai Gyula volt, akivel 1942-ben Szabadkán kötött házasságot.

Családja szerkesztés

Színészszülők gyermeke. Apja Rajz Ödön, anyja Vámossy Gizella. Testvérei, Rajz Ferenc és Rajz János is színészek voltak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  2. Halotti bejegyzése szerint: Érmihályfalva, 1892. augusztus 13.
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1157/1960. folyószáma alatt.
  4. OSZMI
  5. A rivalda fényén innen és túl, Uj-Somogy 10. évfolyam 256. szám, - 1928. november 11.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.